Ugrás a tartalomhoz

Szenegáli paradicsom-légyvadász

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szenegáli paradicsom-légyvadász
A hím
A hím
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Császárlégykapó-félék (Monarchidae)
Nem: Terpsiphone
Faj: T. rufiventer
Tudományos név
Terpsiphone rufiventer
(Swainson, 1837)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Szenegáli paradicsom-légyvadász témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szenegáli paradicsom-légyvadász témájú kategóriát.

A szenegáli paradicsom-légyvadász (Terpsiphone rufiventer) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a császárlégykapó-félék (Monarchidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése

[szerkesztés]

A fajt William John Swainson angol ornitológus írta le 1837-ben, a Muscipeta nembe Muscipeta rufiventer néven.[3]

Alfajai

[szerkesztés]
  • Terpsiphone rufiventer emini Reichenow, 1893
  • Terpsiphone rufiventer fagani (Bannerman, 1921)
  • Terpsiphone rufiventer ignea (Reichenow, 1901)
  • Terpsiphone rufiventer mayombe (Chapin, 1932)
  • Terpsiphone rufiventer neumanni Stresemann, 1924
  • Terpsiphone rufiventer nigriceps (Hartlaub, 1855)
  • Terpsiphone rufiventer rufiventer (Swainson, 1837)
  • Terpsiphone rufiventer schubotzi (Reichenow, 1911)
  • Terpsiphone rufiventer somereni Chapin, 1948
  • Terpsiphone rufiventer tricolor (Fraser, 1843)[2]

Előfordulása

[szerkesztés]

Angola, Benin, Bissau-Guinea, Burkina Faso, Egyenlítői-Guinea, Elefántcsontpart, Gabon, Gambia, Ghána, Guinea, Kamerun, Kenya, a Kongói Köztársaság, a Kongói Demokratikus Köztársaság, a Közép-afrikai Köztársaság, Libéria, Mali, Nigéria, Szenegál, Sierra Leone, Tanzánia, Togo, Uganda és Zambia területén honos.

Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők, mangroveerdők, száraz erdők, szavannák és cserjések, valamint ültetvények és vidéki kertek. Állandó, nem vonuló faj.[4]

Megjelenése

[szerkesztés]

Testhossza 21 centiméter.[5]

A tojó

Természetvédelmi helyzete

[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma viszont csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2021. szeptember 28.)
  2. a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. szeptember 28.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2021. szeptember 28.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2021. szeptember 28.)
  5. Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2021. szeptember 28.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]