Szendrey Imre
| Szendrey Imre | |
| Született | 1866. február 11.[1][2] Karcag[1][2] |
| Elhunyt | 1942. június 23. (76 évesen)[3] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | |
| Sírhelye | Nádorvárosi köztemető[3] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szendrey Imre, Szendrei (Karcag, 1866. február 11.[4][5] – 1942. június 23.)[6][7] rajztanár, újságíró, lapszerkesztő, helytörténész.
Élete
[szerkesztés]Szülei Szendrei Imre és Sárosi Borbála.[4][5] Festőnek készült, majd tanári pályára lépett. Többek között Tiszapüspökin segédtanító volt,[8] 1892-ben Kiskunfélegyházán tanított, majd 9 éven át a komáromi polgári iskola, illetve 1907-től a községi elemi iskola tanára volt, majd 1913-tól ismét a polgári fiúiskolában is tanított. 1900-tól az újraalakult Komárom vármegyei és városi Muzeum-egyesület történelmi tárának (osztály) őre lett, amiről 1903-ban lemondott. Helyére Alapy Gyula került.[9] Az egyesület évkönyveibe illusztrációkat is készített. A Komáromvármegyei Általános Tanítótestület főjegyzője volt. A csehszlovák államfordulatot követően 1920. december 30-án a Magyar Tanító szerkesztőbizottsági tagja lett, s az első lapszám szerkesztője volt.[10] 1929-ben nyugalomba vonult.[11]
Részt vett Herman Ottó és Jankó János a "magyar házzal" kapcsolatos sajtóvitájában.[12]
A Magyar Újságírók Szövetsége és a A Komárom Vármegyei és Városi Muzeum-Egyesület tagja, később a Jókai Egyesület irodalmi osztályának tagja volt. Egy rajza Kátay Gáborról megtalálható a karcagi Nagykun Múzeum gyűjteményében is.[13]
1904. június 28-án Budapesten feleségül vette Iranovszky Auguszta Klára Jankát.[5]
Művei
[szerkesztés]Sokoldalú szépirodalmi, történeti és művészettörténeti irodalmi tevékenységet fejtett ki. Írásai többek között a Vasárnapi Ujságban, 1888-ban a Szatmár és vidékében,[14] az Országvilágban, a Fővárosi Lapokban, a Képes Családi Lapokban, a Művészetben és a Budapesti Hírlapban jelentek meg. Szerkesztette különböző időkben a Nagy-Kunság, Bohó Miska, Szabadkai Közlöny, Félegyházi Hirlap (1892 novemberéig), Újvári Hiradó, Komáromi Lapok, a Tanügyi Értesítő (1901-1905) és Az iskola című újságokat.[15]
- 1887 Zádor és Ágota. Régi Kun történet a XI. századból. Karcag
- 1887 Megyénk tanügyi monographiája. Jász-Nagy-Kún-Szolnok 1887/11
- 1892 A szabadságharcz amazona: Zábráczki Gulyás Gyula, valódi nevén Gulyás Julia.[16] Tisza-Füred és Vidéke 1892/8
- 1898 A rév-komáromi ev. ref. főiskola története (1606-1898). Komárom (a Limesben újraközölték 1994-ben)
- 1899 Krónika a nép ajkán. Csokonai kulacsa. Budapesti Hírlap 1899. április 2.
- 1899 Csokonai Lillája. Nagy-Kúnság 1899/28-32
- 1900 Csokonai Lillája. A Komárom Vármegyei és Városi Muzeum-Egyesület értesítője (Komáromi Lapok 22/45)
- 1900 Történeti emlékeink. A Komárom Vármegyei és Városi Muzeum-Egyesület értesítője
- 1900 A magyar ház. Budapesti Hirlap 1900/37
- 1902 A magyar ház fejlődése. Művészet I, 255-267.
- 1902 Csokonai Lillája. Nagy-Kúnság 1902/7
- 1903 A jászkunok kétszázéves pere. Budapesti Hírlap 1903 január 18.
- 1906 Protestáns családi naptár 3. 1907[17]
- 1907 Közoktatásügy. In: Magyarország vármegyéi és városai – Komárom vármegye és Komárom
- 1912 A komáromi benczések – Visszapillantás, száz esztendőre. Tata-Tóvárosi Hiradó 44.
- A magyar ház és stilus története
- Jászkún redempció
- A jászkúnok története
- Zádor és Ágota
- Ezeréves Komárom
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b FamilySearch Historical Records
- ↑ a b FamilySearch Historical Records
- ↑ a b Find a Grave (angol nyelven)
- ↑ a b Karcagi római katolikus egyházközség keresztelési anyakönyve 1009/19/1866.
- ↑ a b c Budapest VII. kerületi állami házassági anyakönyv 792/1904.
- ↑ Find a Grave-adatlap
- ↑ Limes - Tudományos szemle, 7. évfolyam (Tatabánya, 1994) 164. old.
- ↑ Benedek Gyula 1970: Tiszapüspöki története – A Damjanich János Múzeum közleményei 26-27, 130.
- ↑ 1903 A Komárom Vármegyei és Városi Muzeum-Egyesület értesítője 17, 5; Fehérváry Magda 1986: Az egyesületi keretekben működő múzeum (1886-1945); Tok Béla 1986: A feudalizmus kori történeti gyűjtemény. In: A komáromi múzeum száz éve. 25, 78; Mácza 2011, 100.
- ↑ Boross Béla 1967: Hagyományaink nyomában - Lépések a demokrácia útján — a szocializmus felé. Szocialista Nevelés 12/6, 177; Gyömbér Béla 1994: Hiányzik a "nevelés". A Hét 39/14, 7; Popély Gyula 2004: A szervezkedő felvidéki magyar pedagógustársadalom. Irodalmi Szemle 2004/7, 82; Csicsay Alajos 2006: A szlovákiai magyar civil oktatási intézmények a két világháború között. 199.
- ↑ Prágai Magyar Hírlap 8/121, 8 (1929. május 29.)
- ↑ Hála József 2006: Adalékok Herman Ottó és Jankó János kapcsolatához. In: Hevesi Attila - Viga Gyula (szerk.): Herman Ottó öröksége. Miskolc, 56.
- ↑ Balassa Iván: A karcagi Nagykun Múzeum leltára 1921-ből. Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv 1973, 96.
- ↑ Lakatos Éva 1986: Magyar irodalmi folyóiratok. Budapest, 2340 No. 3505.
- ↑ Mácza Mihály 1994: Az észak-komáromi középiskolák történetének áttekintése. In: Somorjai József (szerk.): Híres iskolák, neves pedagógusok. Tata, 48.
- ↑ zounuk.hu
- ↑ Madár Lajos 1992: Magyar irodalmi antológiák és gyűjtemények. Petőfi almanach – Sarkcsillag. Budapest, 2831 No. 8559.
Források
[szerkesztés]- Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Komárom vármegye
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.
További információk
[szerkesztés]- Petrik: Magyar Könyvészet 1886-1900.
- Komáromi Lapok 63/26, 2 (1942. június 27.)
