Szende Péter Pál
| Szende Péter Pál | |
| Született | 1897. október 10.[1] Zágráb |
| Elhunyt | 1940. június 9. (42 évesen) Melbourne |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Halom Erzsébet (h. 1927–1939) |
| Szülei | Szende Henrik Gutfreund Sarolta |
| Foglalkozása |
|
| Halál oka | öngyilkosság |
| Sírhelye | Burwood Cemetery |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szende Péter Pál (Zágráb, 1897. október 10. – Melbourne, 1940. június 9.)[2] ügyvéd, jogi író, bankigazgató.
Élete
[szerkesztés]Szende (Stern) Henrik (1861–1950)[3] magánhivatalnok és Gutfreund Sarolta (1876–?) gyermekeként született zsidó családban.[4] Középiskolai tanulmányait a budapesti Markó-utcai főgimnáziumban, jogi tanulmányokat a budapesti és lipcsei tudományegyetemeken folytatott. 1925-ben szerezte meg ügyvédi oklevelét. Ezt követően irodát nyitott és önálló ügyvédként praktizált. Elsősorban magán-és hiteljogi ügyekkel foglalkozott. A Ház- és Telektulajdonosok Országos Egyesületének ügyvezető elnöke és 1927-től a Magyar Általános Ingatlanbank jogtanácsosa, majd apósa halála után – aki egyben a bank alapítója és elnök-vezérigazgatója is volt – kinevezték a bank új vezérigazgatójává. Az első zsidótörvény életbelépését követően megvált pozíciójától. Ezután többekkel megalapította a Magyar Kártolószalaggyár Részvénytársaságot, majd hasonló külföldi gyárakban dolgozott, hogy elsajátítsa a mesterséget. 1939-ben feleségével és három gyermekével Svájcba költözött azzal a céllal, hogy onnan Dél-Amerikába vándoroljon ki, ahol gyárat szeretett volna alapítani. Letelepedésük után néhány hónappal felesége öngyilkos lett és ő gyerekeivel Ausztráliába emigrált, majd nem sokkal később maga is öngyilkosságot követett el.[2][5]
Számos cikke és tanulmánya jelent meg napilapokban és munkatársa volt több jogi és közgazdasági szaklapnak.
Házastársa Halom Dezső ügyvéd és Horvát Margit lánya, Halom Erzsébet (1906–1939) volt, akit 1927. október 9-én Budapesten vett nőül.[6] Három fiuk született.
Főbb művei
[szerkesztés]- Az új választójogi tőrvény (Budapest, 1918)
- A kereskedelmi jog kézikönyve (Budapest, 1927)
- A korlátolt felelősségű társaság (Budapest, 1927)
- Az utolsó évtized élő jogszabályai (I – II., Budapest, 1927)
- Magyar magánjog. Kötelmi jog (I – III., Budapest, 1928)
- A hiteljog (Budapest, 1930)
- A fizetésképtelenségi jog kézikönyve (Budapest, 1931)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Szende Péter Pál, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC14240/14845.htm
- ↑ a b „Szende Péter Pál Ausztráliában öngyilkos lett”, Az Újság, 1940. június 13., 5. oldal (Hozzáférés: 2021. január 14.)
- ↑ Szende Henrik halotti bejegyzése a Budapest XII. kerületi állami halotti akv. 1435/1950. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. január 14.)
- ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 340/1896. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. január 14.)
- ↑ „Öngyilkos lett Svájcban Szende Péter Pálné”, Az Újság, 1940. február 27., 4. oldal (Hozzáférés: 2021. január 14.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest IV. kerületi (belvárosi) polgári házassági akv. 858/1927. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. január 14.)
Források
[szerkesztés]- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. Budapest, Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1929.
- Szentmiklóssy Géza (szerk.): A magyar feltámadás lexikona (Budapest, 1930)
