Ugrás a tartalomhoz

Szemlér Ferenc (költő, 1906–1978)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Szemlér Ferenc (1906-1978) szócikkből átirányítva)
Ez a szócikk az ifjú Szemlér Ferencről szól. Hasonló címmel lásd még: Szemlér Ferenc (egyértelműsítő lap).
Szemlér Ferenc
1943-ban
1943-ban
Élete
Született1906. április 3.
Székelyudvarhely
Elhunyt1978. január 9. (71 évesen)
Bukarest
SzüleiSzemlér Ferenc
GyermekeiLendvay Éva
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)vers, próza
KitüntetéseiBaumgarten-díj (1943)
A Wikimédia Commons tartalmaz Szemlér Ferenc témájú médiaállományokat.

Szemlér Ferenc, I. Szemlér Ferenc (Székelyudvarhely, 1906. április 3. – Bukarest, 1978. január 9.) romániai magyar költő, író, műfordító, kritikus, atyja id. Szemlér Ferenc költő, író, magyar nyelvész.

Pályája

[szerkesztés]

1923-tól jelentek meg első versei, írásai. 1923-tól a bukaresti egyetem jogi karán tanult, jogi tanulmányokat végzett, 1930-tól 1948-ig ügyvéd és újságíró volt Brassóban. Az Új arcvonal (1931) és az Új erdélyi antológia (1937) című kötetek munkatársa volt. A marosvécsi Helikon írói közé tartozott. 1938-ban megalapította az Erdélyi Enciklopédia kiadót. 1944-1946-ban Brassóban szerkesztette a Magyar Népi Szövetség Népi Egység című napilapját. 1953-tól az Igaz Szó szerkesztője volt. 1956-tól végleg Bukarestbe költözött. Vezető szerepe volt a romániai magyar irodalomban, egy ideig az írószövetség titkára volt, az Utunk és a Művelődés szerkesztőbizottsági tagja volt.

Természetes közegének érezte a kisebbségi sorsot, s műveiben is ennek az érzésnek ad hangot. Költői nyelvére az expresszionizmus és a whitmani szabadvers hatott. Az 1930-as években a klasszikus eszményekhez fordult. A háborúban a dél-erdélyi magyar értelmiség félelmeinek adott hangot, s őszinte hittel üdvözölte a kommunista fordulatot. Ez a politikai irány sematikussá tette költészetét. Az 1960-as évektől ifjúságának emlékeit idézte föl, a táj szépségét festette kulturális élményeiről beszélt, elégikusan adott számot az öregedés fájdalmáról.

Díjai

[szerkesztés]

Művei

[szerkesztés]

Számos műfajban alkotott: versek, regények, színművek, memoár, esszék maradtak utána. Művei változó színvonalúak.

Versei

[szerkesztés]
  • Éjszakai kiáltás (1930)
  • Ember és táj (1934)
  • Búvópatak. Szemlér Ferenc versei; Bibliotéka, Bp., 1940
  • Lángoló napok (1944)
  • Tavaszodik. Versek; Athenaeum, Cluj-Kolozsvár, 1948 (Népművelési füzetek)
  • Mind több a fény. Költemény a villamosításról; Állami Irodalmi és Művészeti, Bukarest, 1951
  • Harcolni híven (1953)
  • Gyökerestől! Szatirikus költemények; Állami Irodalmi és Művészeti, Bukarest, 1954
  • Válogatott versek; Állami Irodalmi és Művészeti, Bukarest, 1955
  • Dúdoló. Versek; Állami Irodalmi és Művészeti, Bukarest, 1957
  • Téli alma. Versek; Állami Irodalmi és Művészeti, Marosvásárhely, 1959
  • Szelek tenyerén (1960)
  • Változó vidék. Versek; Állami Irodalmi és Művészeti, Bukarest, 1960
  • Álmok között. Versek; Irodalmi, Bukarest, 1961
  • Szemlér Ferenc legszebb versei (1962)
  • Egy életen át (1963)
  • Vándorló évek (1964)
  • Minden halhatatlan (1965)
  • Különös korban (1966)
  • Versek, 1-3.; bev. Deák Tamás; Irodalmi, Bukarest, 1967–1983 (Romániai magyar írók)
  • Madárjóslat (1971)
  • Varázsvessző (1972)
  • Fekete csillag. Válogatott szerelmes versek; Albatrosz, Bukarest, 1973
  • Kései kaszálás (1973)
  • Az álom túlsó partján, avagy egy lelkiállapot története (1976)
  • Fegyveres felhők (1977)
  • Nagy folyamok mellett (1979)
  • Hajnali eső. Válogatott versek; Kriterion, Kolozsvár, 2006 (Romániai magyar írók)

Regényei

[szerkesztés]
  • Más csillagon; Erdélyi Enciklopédia, Kolozsvár, 1939 (Az Erdélyi Enciklopédia könyvei)
  • Arkangyalok bukása. Regény; Józsa Béla Athenaeum, Kolozsvár, 1947
  • A földalatti erdő (1950)
  • A hárompúpú hegy (1957)
  • Napforduló (1959)
  • Földön, égen (1962)
  • Augusztustól augusztusig I-III. (1963)
  • Libasorban (1967)
  • A sárkányok meghalnak (1967)
  • A mirigy esztendeje (1969)
  • Udvarhelyi Odüsszeia I-III. (1971)

Egyéb művei

[szerkesztés]
  • Hazajáró lélek, előszó: Kakassy Endre (emlékezések, 1943)[1]
  • A tűz sebesen jár, (egyfelvonásos 1948)
  • A híd elkészül (dráma, 1949)
  • Lépésről lépésre. Tanulmányok, cikkek; Irodalmi és Művészeti, Marosvásárhely, 1956
  • Búcsú az ifjúságtól és egyéb történetek (1957)
  • A költészet értelme. Esszék és jegyzetek; Irodalmi, Bukarest, 1965
  • Életünk és halálunk (3 dráma, 1968)
  • Négyarcú világ. Útiképek; Kriterion, Bukarest, 1970
  • Évgyűrűk. Prózai írások 1930–1944; Kriterion, Bukarest, 1970
  • Az Erdélyi Helikon költői. 1928–1944; sajtó alá rend., bev. Szemlér Ferenc; Kriterion, Bukarest, 1973 (Romániai magyar írók)
  • Személyes ügy. Vallomások, emlékek; Kriterion, Bukarest, 1975
  • Emlékezés egy süvölvényre (emlékezések, 1978)
  • Harc szélmalmokkal. Kísérletek; Eminescu, Bukarest, 1979
  • Százlátó üveg; Kriterion, Bukarest, 1979
  • Lim-lom. Vidám játszadozások; Kriterion, Bukarest, 1986

Műfordításai

[szerkesztés]
  • Mai román költők. Lírai antológia; ford. Szemlér Ferenc; Vajda János Társaság, Bp., 1940 (Flora mundi)
  • V. Eftimiu: Az ember, aki látta a halált (1941)
  • G. Kanin: Ócskavas nagyban (1949)
  • J. Lafitte: Életre-halálra (1949)
  • Z. Stancu: Mezítláb (1949)
  • M. Beniuc: Ének Gheorghiu-Dej elvtársról (1951)
  • N. Cassian: Deli Nika (1954)
  • V. Alecsandri: A tél (1955)
  • T. Arghezi: 1907 – Tájak és emberek (1956)
  • Z. Stancu: A föld virága (1956)
  • V. Porumbacu: Versek (1957)
  • T. Arghezi: Telehold (1958)
  • V. Alecsandri: Válogatott versek (1958)
  • E. Jebeleanu: Válogatott versek (1958)
  • E. Jebeleanu: Kisebb költemények (1958)
  • Ötsarkú égi csillag (1959)
  • V. Alecsandri: Mezei hangverseny (1960)
  • A. Macedonski: Decemberi éj (1961)
  • B. Brecht: A vágóhidak Szent Johannája (1961)
  • M. Beniuc legszebb versei (1962)
  • M. Banuș: Aranycsináló (1963)
  • R. Graves: Homérosz leánya (1968)
  • Változott egekben (1969)
  • T. S. Eliot legszebb versei (1970)
  • M. Sorescu: Együtt álmodunk (1971)
  • Alexandru Macedonski legszebb versei (1972)
  • Z. Stancu: A piros fa (1973)
  • Octavian Goga legszebb versei (1974)
  • E. Sitwell: Káin árnyéka (1974)
  • K. Grahame: Szél lengeti a fűzfákat (1974)
  • Vasile Alecsandri legszebb versei (1975)
  • I. Minulescu: Nem az vagyok, akinek látszom (1977)
  • T. Arghezi: Ének az emberről (1980)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Fecskés könyvek sorozatban

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szemlér_Ferenc_(költő,_1906–1978)&oldid=27116547”