Ugrás a tartalomhoz

Szemere-kastély

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szemere-kastély
Ország Magyarország
TelepülésSzemere
Épült1649 (375 éves)
Stíluseredetileg kora barokk, később átépítve klasszicizáló stílusban

Jelenlegi funkcióiskola
CímArany János u. 4.
Elhelyezkedése
Szemere-kastély (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Szemere-kastély
Szemere-kastély
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
é. sz. 48° 27′ 56″, k. h. 21° 06′ 03″48.465556°N 21.100833°EKoordináták: é. sz. 48° 27′ 56″, k. h. 21° 06′ 03″48.465556°N 21.100833°E
Térkép

A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Szemere község középpontjában, egy park közepén áll a különleges középrizalittal bíró Szemere-Pallavicini kastély.

Az épület

[szerkesztés]

Építéséről Szemere Pál írt 1631-ben számadás könyvében: „...építettem az szemerei kőházamat...”. Az alsó szint boltozatai, valamint a kerti grottába beépített, kőből faragott családi címer is valószínűsíti az építés idejét. A domboldalon álló udvarház, a kor viszonyainak megfelelően, védhető lehetett.

A kastély bejárati melléképületének egyik kődísze

Egy történet szerint Szemere Pált rablókkal megölette a felesége, Putnoky Klára. A híresen szép asszonyt a per során Wesselényi Ferenc nádor a vád alól felmentette. Ismerve a nádor „gáláns” természetét, korabeli vélemények a felmentést indokolatlannak tartották.

A kastély jelenlegi külsejét őrgróf Pallavicini Alfrédnak (1811-1890) köszönheti, aki az 1850-es években megvásárolta a hozzá tartozó birtokkal együtt. A 19. század végén megjelent Borovszky-féle monográfia már a jelenlegi állapotnak megfelelő fényképet közöl. A Palladio-hatást közvetítő középrizalit felmagasított homlokfalában másfél szint magas diadalív mögé került a felső szinti bejárati tornác. Ennek felső harmadába manzárdszobát építettek, melynek homlokfalát, a diadalíven belül, két dór jellegű oszlop tartja. A kastély külső képe különleges, harmonikus arányokat mutat. Jelenleg iskolaként hasznosítják. A környező park védett, látogatható. A melléképületeken is láthatunk romantikus kődíszeket. A kerti grotta gótikus kőfaragványai állítólag műkőből készültek, de lehet közöttük eredeti is.

Források

[szerkesztés]
  • Borovszky S.: Abauj-Torna Vármegye nemesi családjai (Szemere család)
  • H. Takács M.: Magyarországi udvarházak és kastélyok, Akadémiai Kiadó 1970., 238. oldal.
  • A kastély a muemlekem.hu-n