Szemcsés aranygomba

	A szemcsés aranygomba; mikológiai jellemzői
Étkezési érték:; mérgező

Szemcsés aranygomba
Rendszertani besorolás
Ország:	Gombák;
Törzs:	Bazídiumos gombák;
Osztály:	Agaricomycetes;
Rend:	Agaricales;
Család:	Agaricaceae;
Nemzetség:	Phaeolepiota;
Tudományos név
	Phaeolepiota aurea; (Matt.) Maire ex Konrad & Maubl.
Hivatkozások
	Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Szemcsés aranygomba témájú médiaállományokat és Szemcsés aranygomba témájú kategóriát.

A szemcsés aranygomba (Phaeolepiota aurea) a csiperkefélék családjába tartozó, Eurázsiában és Észak-Amerikában honos, lombos és tűlevelű erdőkben élő, feltételesen ehető gombafaj. Nemzetségének egyetlen tagja.

Megjelenése

A szemcsés aranygomba kalapja 5-18 cm széles, alakja fiatalon domború vagy kúpos, amely idővel közel laposan kiterül, közepén általában megmarad egy kis púp. A kalapot és fiatalon a lemezeket vékony, szemcsés fátyol borítja be, amely a kalapról letörölhető. Színe élénk oroszlánsárga, aranybarna, okker. Felülete száraz, széle sokszor a fátyolmaradéktól cafrangos.

Húsa fehéres vagy sárgás. Íze kellemes gombaszerű, szaga keserű mandulára emlékeztet.

Sűrű lemezeik lefutó foggal szélesen tönkhöz nőttek. Színük krémszínű, rozsdasárgás. A fiatal gomba lemezeit a kalapéval egyező színű fátyol védi.

Tönkje 8-18 cm magas és 1,5-2,5 cm vastag. Színe a kalapéval egyezik. Gallérja széles, lelógó. Felszíne a gallér fölött csupasz, alatta szemcsés, hosszában ráncolt.

Spórapora világos sárgásbarna. Spórája ellipszoid, sima vagy finoman szemcsés, mérete 10-14 x 5-6 µm.

Hasonló fajok

Az aranysárga lánggomba, esetleg a nyálkástönkű pókhálósgomba hasonlíthat hozzá.

Elterjedése és termőhelye

Eurázsiában és Észak-Amerikában honos. Magyarországon ritka.

Lomblevelű és fenyőerdőkben él, nitrogénben gazdag talajon, sokszor csalánosban. Szeptembertől novemberig terem.

Étkezési értéke

Sok korábbi irodalom fogyaszthatóként említi, újabb kutatások kimutatták, hogy jelentős mennyiségű hidrogén-cianidot tartalmaz. Bár a hidrogén-cianid hőkezelés hatására gyorsan elillan, nyersen fogyasztva mérgezést okozhat. Egyes személyeknél emésztőszervi panaszokat okoz. Kimutatták, hogy a nehézfémekkel szennyezett talajból felhalmozhatja a kadmiumot.

Fogyasztása nem ajánlott.