Ugrás a tartalomhoz

Személykocsi

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Személykocsi (vasút) szócikkből átirányítva)
MÁV IC3G InterCity kocsija
A GYSEV Bp 20-33.0 sorozatú termes 2. osztályú InterCity személykocsija
ÖBB CityShuttle emeletes kocsik Bécsben
Brit személykocsi-belső
Egy felújított "Posta-Bhv" kocsi
MÁV WRRmz 88-71 sor. étkező-bisztrókocsi étterme
MÁV WRRmz 88-71 sor. étkező-bisztrókocsi büfészakasza
Egy Halberstadti kocsi belseje a MÁV-nál

A személykocsi személyek és poggyász szállítására szolgáló, önálló hajtógépezet nélküli, vontatott vasúti jármű. A személykocsikat különféle személyszállító vonatokba sorozzák be. A motorvonatok szerelvényébe sorozott személykocsikat motormellékkocsinak nevezik.

Kocsiszolgálati (üzemi) szempontból személykocsinak tekintik az áruszállításra (is) szolgáló poggyász- és postakocsikat, valamint a személyvonatokba sorozható személygépkocsi-szállító kocsikat is. Műszaki szempontból személykocsinak minősülnek azok a – nem elsődlegesen személyszállításra szolgáló – kocsik is, melyek járműszerkezete a személykocsikhoz hasonló (például fűtőkazánkocsi, villamos fűtőkocsi, mérőkocsi, műhelykocsi stb.)

A személykocsik felosztása, személykocsi-típusok

[szerkesztés]

A személykocsik szerkezetük, rendeltetésük, kényelmi szintjük és szolgáltatásaik szerint csoportosíthatók.

Járműszerkezeti sajátosságok

[szerkesztés]

A jármű szerkezeti jellemzői határozzák meg, hogy a kocsi milyen pályán (ívsugarak, lejtviszonyok), milyen sebességű vonatba sorozható be. A járműszerkezet jellegzetességei behatárolják a jármű befogadóképességét is. A szerkezeti jellemzők ismérvei:

  • a járműszekrény jellege
    • hagyományos
    • emeletes
    • csuklós
    • alacsony padlószintű
  • a hordmű jellege
    • egyedi tengelyes (két- vagy háromtengelyű)
    • forgóvázas
  • a legnagyobb engedélyezett sebesség
  • a fékberendezés jellege
    • kézifékes
    • légfékes
    • egyéb kiegészítő fékberendezéssel felszerelt

Közlekedtetési terület

[szerkesztés]

A közlekedtetési terület meghatározza a járművek felszereltségének, szolgáltatásainak, utazási komfortjának szintjét, közvetve a járművel kényelmesen leutazható időtartamot. A közlekedtetési területek felosztása vázlatosan:

  • városi
  • mellékvonali (helyiérdekű)
  • fővonali (nagyvasúti)
    • elővárosi
    • távolsági
    • belföldi gyorsvonati
    • belföldi kiemelt szolgáltatású
    • nemzetközi
    • nemzetközi kiemelt szolgáltatású
    • nagysebességű

Kocsitípusok

[szerkesztés]

A személykocsikat alapvetően az utasok számára nyújtott elsődleges szolgáltatásaik alapján osztják fel.

  • közforgalmú személykocsik
    • (ülőhelyes) személykocsik (A, B)
      A legáltalánosabb kocsitípus. Általában legfeljebb hatórás utazásra szolgálnak. Utastéri berendezéseik kialakítása és kényelme az átlagos utaztatási időtől, a vonatnemtől és a kocsiosztálytól függ. Belső térkiképzés szempontjából lehetnek
      • (nagy)termes
      • fülkés
      • vegyes térkiképzésű kocsik.
    • alvószékes személykocsik
      6-10 órás éjszakába is nyúló utazáshoz való jármű, üléseik támlája oly módon dönthető, hogy az ülőhelyzetű alvásnál kényelmesebb testhelyzetet tegyen lehetővé.
    • fekvőhelyes személykocsik (Ac, Bc)
      Olyan fülkés személykocsik, ahol a fülke bútorzatának átrendezésével kocsiosztály függvényében fülkénként 4-6 fekhely alakítható ki.
    • hálókocsik (WL)
      Kifejezetten éjszakai utazásra szolgáló fülkés személykocsi. Fülkénként (kocsiosztály függvényében) 1-3 fekvőhely található. Az utasfülkék külön mosdóval rendelkeznek. Egyes kocsikban közös zuhanyfülke található. Modernebb hálókocsikban az egyes utasfülkékhez külön zuhanyzó tartozik.
    • étkezőkocsik (WR), büfékocsik (xR)
      Hosszabb utazási időtartamú vonatokon az étkező és bisztrókocsik biztosítanak az utasok számára étkezési lehetőséget. Az étkezőkocsikban asztalnál felszolgált meleg- és hidegételek állnak a vendégek rendelkezésére, a bisztrókocsiban önkiszolgáló rendszerben egyszerűbb ételek, meleg- és hidegitalok fogyasztására van lehetőség. Gyakori a vegyes kialakítású ún. étkező-bisztrókocsi, ahol a kétféle szolgáltatás elkülönített vendégtérben áll az utasok rendelkezésére.
  • nem utasszállító közforgalmú személykocsik
    • poggyászkocsik (D)
      Terjedelmesebb útipoggyászok, expresszáruk, kiscsomagok szállítására szolgáló személykocsi.
    • postakocsik
      Postai küldemények, csomagok szállítására és részleges útközi feldolgozására alkalmas kocsik.
  • nem közforgalmú személykocsik
    Ezek a személykocsik a menetrendben meghirdetett személyközlekedésben nem vesznek részt. Az utazóközönség számára csak korlátozottan, külön megrendelésre vehetők igénybe.
    • Társas termeskocsik, szalonkocsik
      Különleges kivitelű, utazócsoportok, küldöttségek szállítására szolgáló járművek. Általában a menet közbeni munkához, tárgyalásokhoz, előadásokhoz szükséges különleges berendezésekkel vannak felszerelve. Befogadóképességük 10-40 fő.
    • vasútüzemi személykocsik
      Különböző vasútüzemi célokra kialakított különcélú járművek. (például lakókocsik, mérőkocsik, munkavonatok kísérőkocsijai)

Kocsiosztályok

[szerkesztés]

Az azonos rendeltetésű személykocsik közül a belső kiképzés kényelme, azaz az egy utasra jutó alapterület és légtér szempontjából a személykocsik különböző kocsiosztályokba sorolhatók. A magasabb kényelmű kocsiosztályok emelt menetdíj ellenében vehetők igénybe. Történelmileg a vasutak 3-4 díjszabási kocsiosztályt különböztettek meg. Az 1960-as évektől Európában a kocsiosztályok száma kettőre csökkent. Egyes vasutak az egyes kocsiosztályokhoz (a hagyományos 1. és 2. osztálytól eltérő) külön elnevezést rendelnek (például „standard” vagy „turista” a 2. osztályra, „preferente” az 1. osztályra). A magasabb kocsiosztályokon utazók számára a nagyobb tér mellett általában többletszolgáltatásokat (újság, fedélzeti szórakoztatórendszer, ülőhelyi ételfelszolgálás) is biztosítanak. Egyes vasúttársaságoknál az emelt kényelmű kocsiosztály csak hosszabb távú utazásokra vehető igénybe.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]