Szellemi termelési mód

A szellemi termelési mód Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor "A szellemi termelési mód" című könyvében szereplő kifejezés. A kötetben kifejtett gondolatmenet szerint a tőkés termelési módot felváltó következő változat a szellemi termelési mód lehet.

A szellemi alkotások (szellemi termékek) jellemzője, hogy felhasználásuk során nem semmisülnek meg, nem használódnak el, így korlátlanul megoszthatóak. Ez alapvetően megkülönbözteti őket az anyagi termékektől. Ez a különbség az alapja annak, hogy a szellemi termelési mód - mint újfajta termelési mód - gondolata felvetődhet, ugyanis a hagyományos árucsere, és ennek fejlettebb változata, a "piac" az anyagi termékek cseréjére alakult ki, így nem optimális eszköze a szellemi termelők együttműködésének.

Tulajdonképpen minden termelő tevékenységnek van szellemi mozzanata is, és a technológiai fejlődés során ennek a mozzanatnak a jelentősége egyre növekszik. Amennyiben a szellemi termelés válik a termelés meghatározó elemévé (ezzel foglalkozik az emberek meghatározó része, és ez válik a társadalmi összmunkaidő-ráfordítás meghatározó, illetve az értéktermelés meghatározó elemévé) akkor az ehhez igazodó együttműködési formák válnak meghatározóvá, és ezért új termelési módról, a szellemi termelési módról beszélhetünk. A Kapitány házaspár a szellemi termelési mód fogalmát és jellemzését Marx társadalomfilozófiájából kiindulva, de azzal több helyen vitatkozva vezeti le.

A szellemi termelési mód néhány jellemzője

A Kapitány házaspár munkája alapján:

Autonóm individuumok részvétele (szabad emberek szabad társulása),
Plurális de nem relativizáló megközelítés (az eltérő vélemények meghallgatása, hasznosítása konszenzusra törekedve az objektív igazság felismerése érdekében),
Minőség-elv (a mennyiség-elv helyett),
Az egész emberiséghez (emberi-nemhez) kapcsolódás (az önzésen, részérdekeken, nacionalizmuson felülemelkedés),
Innovatív (újító), Menedzselő (szervező) és társadalomkritikai elemek integrálása a gondolkodásban és cselekvésben,
Hosszú távú gondolkodás; az egymás kölcsönös gazdagítása a cél, nem rövidtávú az egyes tranzakciókra vonatkoztatott költség-haszon optimalizálás.
Jellemzően mindenki termelő és fogyasztó is egy személyben

Jegyzetek

A szellemi termelési mód megvalósulására - a pénz és árú viszonyok megtartása mellett - a feltétel nélküli alapjövedelem intézménye lehet az egyik forma.

A szellemi termelési mód egyes elemei, "csírái" jelenleg is megfigyelhetők az internet világában az "open-source" kultúrában (pld. a wikipedia működésében)

Források

Kapitány Ágnes - Kapitány Gábor: A szellemi termelési mód http://www.libri.hu/konyv/kapitany_agnes.a-szellemi-termelesi-mod.html https://konyvtar.elte.hu/hu/node/2769 http://www.multimediaplaza.com/ekonyvek/adatlap/2070

Kapitány Ágnes - Kapitány Gábor: A szellemi termelési mód Ismertető: http://epa.oszk.hu/01300/01306/00115/pdf/EPA01306_Szin_2012_17_01_februar_101-103.pdf

Tütő László recenziója:http://epa.oszk.hu/01700/01739/00083/pdf/EPA01739_eszmelet_2013_98_nyar_144-155.pdf)
Dr Gondi József: A szellemi termelési mód körvonalai Marxnál http://www.jstor.org/discover/10.2307/41484766…
Csikós Ella: A szellemi termelési mód mint alternatíva http://www.infonia.hu/digitalis_folyoirat/2013/2013_2 i_tarsadalom_2013_2_csikos.pdf
Eric S. Raymond: Katedrális és bazár http://magyar-irodalom.elte.hu/robert/szovegek/bazar/
Bodó Balázs: Open-source kultúra http://www.interkonyv.hu/konyvek/bodo_balazs_open_source_kultura

További információk

Enyém, tiéd, miénk – Birtoklás helyett megosztás http://recity.hu/enyem-tied-mienk-birtoklas-helyett-megosztas/

Kapcsolódó szócikkek