Szegedi András

Nem tévesztendő össze a következővel: Szegedi András (szerkesztő).

Szegedi András, (Chegery András, Csegeri András, Csengeri András) 16. századi énekszerző

1550 körül egy ideig vándordalnokként Telegden élt a dúsgazdag Theleghi-családnál.

Egyetlen ismert művét 1553-ban írta Historia az Iervsalem varasanak veszedelmeröl, Titus Vespasianustol az mint meg vetetet az sidoknak nagy romlasokal címen. A Iosephus Flavius munkáján alapuló, de egészen 1099-ig, Bouillon Gottfried jeruzsálemi királyságáig terjedő verses krónika a maga korában közismert lehetett, mert egy évtized alatt négyszer adták ki (Debrecen, 1574; Debrecen, 1577; Kolozsvár, 1580 Archiválva 2018. január 8-i dátummal a Wayback Machine-ben; Debrecen, 1582). A Cserey-kódexben Historya fattis elegans ffacta per andream zegedy de expugnacione wrbis Jerusoli mittane címen szerepel. Újra kiadta Szilády Áron a Régi Magyar Költők Tára VI. kötetében (Bpest, 1896. 151-187. és jegyzetek 345-364. l.) Szegedi az ókori példát tanulságul állítja a kortársak elé: Jeruzsálem bukását két zsidó fejedelem közötti pártoskodás okozta.

Források

A magyar irodalom története. Főszerk. Sőtér István. Budapest: Akadémiai. 1964–1966. 398. o. ISBN 963 05 1639 X
Régi magyarországi nyomtatványok 1473–1600. Budapest: Akadémiai. 1971. 350., 380., 438., 467. o.
Szabolcsi Bence: A magyar zene évszázadai: Tanulmányok. Budapest: Zeneműkiadó Vállalat. 1959–1961.
Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893. [Chegery (Csegeri, Csengeri) András]
Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XII. (Saád–Steinensis). Budapest: Hornyánszky. 1908. [Szegedi András]