Szalonnasütővas
A szalonnasütővas (vagy szalonnasütő[1]) egy szalonnasütésre és kolbászsütésre használt fém eszköz, amellyel gyorsan és egyszerűen készíthető el a sült szalonna, vagy a kolbász. Ez a fémipari termék alapvetően Salgótarján nevéhez fűződik.[2]
Eredete
[szerkesztés]
Az első szalonnasütővasak eredete egészen a 19. századig nyúlik vissza.[3]
A hagyomány szerint az első ilyen eszközöket a salgótarjáni acélgyár dolgozói készítették el, a gyárban fellelhető alkatrészekből, és munkaeszközökből. A tányér kezdetben négyzet alakú volt, ezt később a kerek forma váltott fel és megjelent rajta a szalonnából, kolbászból kisülő zsír elvezetésére kialakított kiöntő csőr is. A szalonnasütővas szárait eleinte húzott acélpálcákból készítették. Később a Tűzhelygyár dolgozói elkezdték készíteni ezt az eszközt. A két gyár termékei közötti különbség az volt, hogy míg az "acélgyári típus" ollószerűen nyílt, addig a "tűzhelygyári típus" a tányérok elején csuklóval volt ellátva.
A szalonnasütés többféle módját ismerték és alkalmazták. Legelterjedtebb formája a nyárson sütés. Hosszú idők óta a szalonnasütés fatűznél, a földön történt. A tüzet többen is körülvették, guggolva, téglára ülve, vagy féltérdre ereszkedve történt a sütés. A szalonnát fémnyársra húzták, melyet maguk készítettek 4-5 mm átmérőjű hengerelt, vagy húzott drótból. A meleg üzemi dolgozóké rendszerint egyszerű kivitelű volt, a műhelyi "szakmunkások" általában fényes felületű drótból készítették, csinosabb kivitelben. A nyárs hossza általában 75 cm körüli. Használták az un. ördög nyársat, melyet villás nyársnak is neveztek. Annyiban különbözött a hagyományostól, hogy két ága volt, melyre a szalonnát szúrták.
A gyárakban a munkásoknak 8 órakor volt lehetősége reggelizni. Az otthonról hozott szalonnát az átforrósodott kohók, kemencék felületén ezekben az eszközökben gyorsan megsütötték, a csőrön kifolyó zsiradékot pedig a kenyérre csurgatták. Innen származik az ún. "csurgatós kenyér" kifejezés amit ezen eszközök használata során lehetett készíteni.
A szalonnasütő vasak előnye, hogy nem csak nyílt láng felett lehetett használni, hanem tűzhelyen is.
A szalonnasütővas ma
[szerkesztés]A ma készülő szalonnasütővasak sokkal könnyebbek elődeiknél, jelenleg is gyártja a Salgótarjáni Tűzhelygyár az ún. "tűzhelygyári típust". Ma már elterjedt eszköz a nyársalásokon.[5]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Szalonnasütő vas Archiválva 2017. március 14-i dátummal a Wayback Machine-ben, edenyek.hu
- ↑ Szalonnasütő vas Archiválva 2017. március 14-i dátummal a Wayback Machine-ben, nogradikum.hu
- ↑ Szalonnasütővas - Salgótarjáni turizmus. [2016. augusztus 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 20.)
- ↑ Néprajzi dolgozatok Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből[halott link], mek.oszk.hu
- ↑ „Hagyományból való megújulás” – 120 éves a salgótarjáni tűzhelygyár. Archiválva 2017. március 14-i dátummal a Wayback Machine-ben, dornyaymuzeum.hu
Források
[szerkesztés]- Szalonnasütő vas, ertektar.bbmk.hu
- Kenyér nem marad szárazon, nosza.info
- Szalonnasütővas, nadland.hu
- Kik és miért találták fel a szalonnasütő-vasat?, sokszinuvidek.hu
További információk
[szerkesztés]- Grill Patkó / Nagy Palócföldi TÜzes Vas, youtube.com