Ugrás a tartalomhoz

Szalmaszínű sodrómoly

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szalmaszínű sodrómoly
Kifejlett szalmaszínű sodrómoly
Kifejlett szalmaszínű sodrómoly
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Lepkealakúak
(Lepidopteroidea)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Alrend: Valódi lepkék (Glossata)
Alrendág: Heteroneura
Tagozat: Cossina
Altagozat: Cossina
Öregcsalád: Sodrómolyszerűek (Tortricoidea)
Család: Sodrómolyfélék
(Tortricidae)
Alcsalád: Tortricinae
Nem: Clepsis
Faj: C. spectrana
Tudományos név
Clepsis spectrana
Treitschke, 1830
Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szalmaszínű sodrómoly témájú médiaállományokat és Szalmaszínű sodrómoly témájú kategóriát.

A szalmaszínű sodrómoly (Clepsis spectrana) a valódi lepkék (Glossata) alrendjébe tartozó sodrólepkefélék (Tortricidae) családjának egyik, hazánkban is honos faja.

Elterjedése, élőhelye

[szerkesztés]

Főleg Nyugat-, Közép- és Észak-Európában fordul elő, így Magyarországon is általánosan elterjedt.

Megjelenése

[szerkesztés]

Szalmasárga szárnyain szabálytalan alakú, sötétebb minták rajzolódnak ki. A szárny fesztávolsága 15–24 mm.

Életmódja

[szerkesztés]
A szalmaszínű sodrómoly hernyója

Egy-egy évben változó számú nemzedéke fejlődik ki – hazánkban általában kettő (Európa egyes vidékein egy, máshol három). Nálunk az őszi nemzedék hernyói félig kifejlett állapotban, száraz növényi részek között és egyéb rejtekhelyeken szőtt szövedékeikben telelnek át. Rügyfakadás után élednek fel, berágnak a friss hajtásokba, és összeszövik azokat. Gyors fejlődés után már április végén bebábozódnak, és a kikelő lepkék májusban rajzanak.

A nyári nemzedék is gyorsan fejlődik: ezek a lepkék június–július–augusztusban rajzanak. Petéikből még az ősszel kikelnek és L3–L4 állapotig fejlődnek a hernyók.

Mind a fás növények, mind a lágyszárúak közül számos tápnövénye ismert. Hazánkban ismert tápnövényei:

Jelentősebb károkat okozott már Dél-Franciaország szőlőiben, Németországban a ciklámenben és a spárgában, Dániában az üvegházban nevelt rózsában, Hollandiában pedig a kelvirágban. Magyarországon csak egyszer észlelték kártételét: Szabadszálláson, 1967-ben a lucernát károsította.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]