Szalay Gyula (tanár)

Szalay Gyula
Született	1865. április 28. Böhönye
Elhunyt	1937. február 12. (71 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	tanár
Iskolái	Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem (–1888)
Sablon • Wikidata • Segítség

Szalay Gyula (Böhönye, 1865. április 28. – Budapest, 1937. február 12.) katolikus főgimnáziumi tanár.

Élete

Középiskoláit Kaposvárt és Veszprémben végezte. 1884-ben a kegyes-tanitórendbe lépett, 1884-1886 között a teológiát Nyitrán tanulta és a kolozsvári egyetemen a latin, görög, magyar nyelv és irodalom hallgatója volt. Ugyanott 1895-ben tanári vizsgát tett a magyarból és latinból. 1888. július 2-án fölszenteltetett. 1888-tól 1893-ig a lévai katolikus főgimnáziumban volt tanár, 1893-ban a rendből kilépett és a kiskunfélegyházi községi katolikus főgimnázium tanára volt. Tanította többek között Móra Ferencet, Madarassy Lászlót, Szabó Kálmánt. 1927-ben vonult nyugdíjba. A gimnázium régiséggyűjteményéből hozta létre a Kiskun Múzeumot 1902-ben, melyet 1935-ig vezetett.

1882-tól költeményeket, elbeszéléseket, tárcákat, nyelvészeti és irodalomtörténeti cikkeket, körülbelül 200-at írt a hírlapokba; 1884-ben hírlapíró volt a fővárosi és vidéki hírlapoknál, úgy mint: Magyar Állam, Kecskemét, Somogy. Népjog, Tátravidéki Hiradó, Pesti Hirlap, Függetlenség sat. Cikkei a Figyelőben (XXIII. 1887. A «Porából megéledett Phoenix» Gyöngyösi kéziratában); a lévai főgymnasium Értesítőjében (1890. A magyar nyelv rokonai); a Tanár-egylet Közlönyében (1897. A magyar mythologia. Szerény észrevételek a középiskolai tantervek revisiója alkalmából).

Művei

• Virág Benedek élete és művei. Bpest, 1899. (Különnyomat a Figyelő XXV. és XXVI. köteteiből)
• A Miletz-féle gyűjtemény. Kiskunfélegyháza, 1908.

Szerkesztette a Félegyházi Hiradót 1895. jún. 23-tól.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIII. (Steiner–Télfy). Budapest: Hornyánszky. 1909.  
• Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969. ABC14240/14440htm. o.  

További információk

• Kis-Kun-Félegyházai kath. főgymnasium Értesítője 1896. 40. old.
• Kalmár Elek. Tanári Névkönyv. Lőcse, 1907. 93. old.
• Magyar múzeumi arcképcsarnok. Főszerk. Bodó Sándor, Viga Gyula. Bp., Pulszky Társaság-Tarsoly Kiadó, 2002.
• Catalogus Provinciae Hungariae Ordinis Scholarum Piarum 1666-1997. Léhl István adatgyűjtését sajtó alá rend. és kieg. Koltai András. Bp., Magyar Piarista Tartományfőnökség, 1998.
• Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
• Péterné Fehér Mária-Szabó Tamás-Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft.-Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1992.
• Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993-.
• A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. Bp., 1930. Europa ny.
• Somogyi életrajzi kislexikon. Összeáll. Hódossy Ferencné, Hajdó Lászlóné. 2. bőv. kiad. Kaposvár, Somogy Megyei Levéltár-Somogy Megyei Pedagógiai Intézet, 1981.
• Somogyi Helikon. A somogymegyei származású, vagy Somogyban több-kevesebb ideig lakó, vagy legalábbis Somoggyal kapcsolatban működő költők, írók és művészek lexikona. Szerk. Hortobágyi Ágost. Kaposvár, Szerző, 1928.
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
• Urbán Miklósné: Életrajzi lexikon. = Kiskunfélegyháza helyismereti könyve. 2. kiad. Kiskunfélegyháza, 1999. Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata, 1999.