Ugrás a tartalomhoz

Szalai Sándor (szociológus)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a szociológusról szól. Hasonló címmel lásd még: Szalay Sándor (egyértelműsítő lap).
Szalai Sándor
Született1912. október 22.[1][2][3]
Budapest[3]
Elhunyt1983. május 18. (70 évesen)[1][2]
Állampolgárságamagyar
HázastársaPálmai Alice
(h. 1931–1938)
Sachs Edit
(h. 1938–1941)
Lukács Katalin
Schrank Magdolna
(h. 1958–?)
GyermekeiSzalai Júlia
SzüleiSzalai Emil
Foglalkozása
  • filozófus
  • szociológus
  • egyetemi oktató
Tisztségeegyetemi tanár
IskoláiZürichi Egyetem (–1934)
SírhelyeFiumei Úti Sírkert (27 MTA, N/A, D, 5)[4]
Sablon • Wikidata • Segítség

Szalai Sándor (Budapest, 1912. október 22.[5] – Budapest, 1983. május 18.)[6] magyar szociológus, filozófus, egyetemi tanár, az MTA tagja (levelező 1948, rendes 1970), állami díjas (1980).

Életútja

[szerkesztés]

Szalai Emil (1874–1944)[7] ügyvéd, jogi író és Glasner Piroska (1888–1945)[8] gyermekeként született. Tanulmányait Lipcsében, Frankfurt am Mainban és Zürichben végezte. 1934-ben Zürichben szerzett bölcsészdoktori oklevelet, majd 1935-től 1939-ig a Pester Lloyd munkatársa volt, 1939-től 1944-ig pedig a Dante Könyvkiadó irodalmi és tudományos lektorátusának vezetőjeként dolgozott. 1944-ben származása miatt behívták munkaszolgálatra. 1945 és 1948 között a Magyarországi Szociáldemokrata Párt külügyi titkárságának vezetője, 1945–1947-ben pedig a Külügyi Akadémia vezetője, 1946-tól egyidejűleg a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen a szociológiai intézet vezetője volt. Bárdossy László népbírósági perében a vád képviselője. 1950-ben törvénysértő perben szabadságvesztésre ítélték. 1956 márciusában szabadult, 1957-ben rehabilitálták.

1956–1957-ben a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanított, majd 1957-től 1966-ig az Egyetemi Könyvtár főmunkatársa volt. 1963-tól egyidejűleg a veszprémi Vegyipari Egyetemen is tanított szociológiát (címzetes egyetemi tanár), valamint a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem könyvtárának tudományos főmunkatársa volt. 1966-tól 1972-ig az ENSZ Kutatási és Oktatási Intézete (UNITÁR) kutatási igazgató helyetteseként működött.

1972-től haláláig az MTA Tudományszervezési Csoportjának, majd Intézetének tudományos tanácsadója volt, egyidejűleg 1972-től 1980-ig a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, 1980-tól haláláig pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzora. 1978-tól haláláig a Magyar Szociológiai Társaság elnöke és a World Academy of Art and Science tagja volt. Javaslatára alapította 1979-ben a Magyar Szociológiai Társaság az Erdei Ferenc-díjat, amelyet 1980-tól ítélnek oda.[9]

1983-ban bekövetkezett haláláig részt vett az MTA Elnöksége által 1965-ben létrehozott Kutatásszervezeti Intézet Tudományszervezési Csoportjának munkájában is. Az Intézet életének fontos része volt az a néhány év, amelyet itt töltött a nemzetközi hírű Szalai Sándor akadémikus, szociológus–filozófus. Az ő nevéhez fűződik többek között annak az elnökségi bizottságnak a vezetése is, amely az elsők között foglalkozott tudományos alapon a Bős-Nagymarosi vízlépcső megépítésének lehetséges ökológiai következményeivel. Ugyancsak Szalai Sándor vezette azt az elnökségi bizottságot is, amely a távlati népgazdasági terv megalapozásához 20 évre szóló tudományfejlődési prognózist dolgozott ki 1980–1982 között.

Családja

[szerkesztés]

Első házastársa Pálmai Sándor és Block Kamilla lánya, Alice volt, akivel 1931. november 13-án Budapesten kötött házasságot, majd 1938-ban elvált tőle.[10] 1938. november 14-én ismét megnősült.[11] Második felesége Sachs Edit (1913–1941) volt.

Harmadik feleségétől születtek lányai: Szalai Júlia (1948–2022) szociológus és Szalai Annamária (1950–).[12]

Fő kutatási területei

[szerkesztés]
  • Tudományszociológia
  • Matematikai módszerek és logikai modellek alkalmazása a társadalomtudományban
  • Jövőkutatás
  • Nemzetközi összehasonlító társadalomkutatás
  • Kezdeményezője és szervezője volt a nemzetközi időmérleg-kutatásoknak

Díjai, elismerései

[szerkesztés]
  • Munka Érdemrend arany fokozata (1970, 1972)
  • Állami Díj (1980)
  • Magyar Népköztársaság babérkoszorúval ékesített Zászlórendje (1982)

Főbb művei

[szerkesztés]
  • Philosophische Grundprobleme der psychoanalythischen Psychologie (Budapest, 1935)
  • Társadalmi valóság és társadalomtudomány (Budapest, 1946)
  • Ítél a magyar nép! (Budapest, 1946)
  • Bevezetés a társadalomtudományba (Budapest, 1948)
  • Formális és dialektikus logika (Budapest, 1948)
  • Idő a mérlegen (szerk., Budapest, 1978)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ a b BnF-források (francia nyelven)
  3. ↑ a b Magyar Irodalmi Lexikon, 135, 3
  4. ↑ http://intezet.nori.gov.hu/nemzeti-sirkert/budapest/fiumei-uti-temeto/szalai-sandor/, 2021. január 19.
  5. ↑ Születési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári születési akv. 1059/1912. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 5.)
  6. ↑ „Elhunyt Szalai Sándor”, Népszabadság, 1983. május 19., 5. oldal (Hozzáférés: 2021. január 19.) 
  7. ↑ Szalai Emil halotti bejegyzése a makói polgári halotti akv. 547/1948. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 5.)
  8. ↑ Szalai Emilné Glasner Piroska halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 266/1945. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 5.)
  9. ↑ sz. n: Az MSZT konferencia programja – szekciónként. Replika, (1991. március) 163. o.
  10. ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 800/1931. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 5.)
  11. ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 1712/1938. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 5.)
  12. ↑ Névpont

Források

[szerkesztés]
  • Közgazdász. MKKE lapja. 1983. 11. Elhunyt Szalai Sándor akadémikus egyetemünk professzora.
  • Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
  • Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály [1]
  • "Szalai nekem az eszményképem volt…" Widmar Luciával beszélget Tóth Pál Péter (Mozgó Világ, 1987. 8. szám)
  • "Szalai játszotta a professzort…" Dr. Rezső Margittal beszélget Tóth Pál Péter (Mozgó Világ, 1987. 9. szám)
  • "Szalaiban a pedagógia Erósza munkált…" Perjés Gézával beszélget Tóth Pál Péter (Mozgó Világ, 1987. 10. szám)
  • "A Szalai-intézet oázis volt… " Mihályi Gáborral beszélget Tóth Pál Péter (Mozgó Világ, 1987. 11. szám)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szalai_Sándor_(szociológus)&oldid=27686164”