Szakács Sándor (történész)
| Szakács Sándor | |
| Született | 1936. február 8.[1] Kapuvár[1] |
| Elhunyt | 2011. január 28. (74 évesen)[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar  |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | múzeumigazgató |
| Iskolái | ELTE Bölcsészettudományi Kar |
| Sírhelye | Kelenföldi Szent Gellért-plébánia |
| A Magyar Mezőgazdasági Múzeum 18. igazgatója | |
| Hivatali idő 1990 – 1993 | |
| Előd | Szabó Lóránd |
| Utód | Fehér György |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szakács Sándor (Kapuvár, 1936. február 8. – ?, 2011. január 28.) magyar gazdaságtörténész, az 1960-as évektől évtizedeken át a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem oktatója, 1990-től 1993-ig a Magyar Mezőgazdasági Múzeum főigazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületének tagja.[3]
Élete
[szerkesztés]Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végezte felsőfokú tanulmányait 1954-től 1958-ig.[4] 1956-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem diákbizottságának és a Tiszta szívvel egyetemi újság szerkesztőségének tagja. 1958-től két évig Tatabányán könyvtáros.[5] 1960-tól a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen (később Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, ma: Budapesti Corvinus Egyetem) oktatott, mint tudományos segédmunkatárs, később adjunktus, 1970-től docens, 1988-tól egyetemi tanár. 1967-ben védte meg kandidátusi, 1989-ben nagydoktori disszertációját. 1990-től 1993-ig a Magyar Mezőgazdasági Múzeum főigazgatója. Ezt követően visszatért az egyetemre, és itt 1996-tól az Agrártörténeti tanszék vezetését bízták rá.[4]
Tagja volt az MTA Agrártörténeti és Faluszociológiai Bizottságának és az Agrártörténeti Szemle felelős szerkesztője volt.[4] 1993–1994-ben Beck Tibor interjút készített vele életének történetéről. A 13 ív terjedelmű beszélgetés nyomtatott verzióját az Oral History Archívum őrzi.[5]
Hosszan tartó betegség után hunyt el 2011-ben, életének 75. évében. Gyászmiséjét a kelenföldi Szent Gellért-templomban tartották, és itt helyezték örök nyugalomra február 3-án.[6]
Kutatási területe
[szerkesztés]Kutatási területe elsősorban a második világháború utáni magyarországi mezőgazdasági fejlődést foglalta magában.[4] Munkásságának értékét, különösen 1985-ben Pető Ivánnal közösen megjelent A hazai gazdaság négy évtizedének története 1945–1985 című könyvét Varga Zsuzsanna akadémiai értekezésében a következőképpen méltatja:[7]
- „A magyar agrárátalakulás 1945 utáni történetének legszínvonalasabb, sok tekintetben máig időtálló összefoglalása az 1980-as évek közepére készült el. A szerző, Szakács Sándor az 1960-as évek óta kutatta az 1945 utáni agrártörténet kérdéseit. Könyvet írt a földreformról, majd foglalkozott az állami gazdaságok és a földműves-szövetkezetek történetével is. Az 1970-es évtized során aztán egyre inkább a mezőgazdasági termelőszövetkezetek felé fordult az érdeklődése. E váltást mutatta az Agrártörténeti Szemle hasábjain 1975-ben publikált tanulmánya, melyben a nagyigmándi Jókai Tsz mikrotörténeti jellegű feldolgozására vállalkozott. Gazdag, példásan dokumentált levéltári forrásanyagra, imponáló statisztikai adatbázisra támaszkodva olyan sokoldalú, komplex megközelítést alkalmazott, amellyel sikerült bemutatnia azt a tudati, életmódbeli, tehát társadalmi jellegű változást, mely a tsz-be tömörült, illetve tömörített, tagság körében végbement. Szakács Sándor agrártörténeti munkásságának szintézise abban a két kötetesre tervezett gazdaságtörténeti összefoglalóban valósult meg, amelyet Pető Ivánnal közösen írt. Legszembetűnőbb újításuk az volt, hogy következetesen elkerülték az ideológiai értelmezési kereteket. Többnyire a leíró közgazdaságtan fogalmi apparátusát használták. Forrásaik többségét a gazdasági szakapparátusok anyagai, valamint a statisztikai források tették ki. Szakács Sándor az 1945 utáni agrártörténet tárgyalásakor következetesen figyelt arra, hogy elváljon az agrárpolitika és az agártermelés története. Így az elemzés néhány pontján jelezni tudta, hogy a mezőgazdaság átszervezésének, a birtoklási és az üzemi keretekben bekövetkező radikális változásnak, milyen gazdasági, társadalmi „ára” volt.”
Művei
[szerkesztés]Saját könyvek
[szerkesztés]- Földosztás és agrárfejlődés a magyar népi demokráciában 1945–1948, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1964 (A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem közleményei 5.)[8]
- Állami gazdaságaink helyzetének alakulása 1945–1948, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1969 (Értekezések a történeti tudományok köréből 48.)[9]
- A népi demokratikus agrárfejlődés kezdetei Magyarországon 1945–1948, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971 (Gazdaságtörténeti értekezések 6.)[10]
- A magyar agrárpolitika fontosabb eseményei 1945–1970. 2. Előtanulmányok "A falu társadalmi struktúrájának és a falusi életmódnak a változásai" című témához, MTA Szociológiai Kutatóintézet, Budapest, 1972[11]
- Az állami gazdaságok dolgozóinak helyzete és helye a társadalomban (1945–1975), Budapest, 1983 (Különlenyomat az Agrártörténeti Szemle 1983. évi 1-2. számából)[12]
- (Pető Ivánnal) A hazai gazdaság négy évtizedének története I. 1945–1968. I. Az újjáépítés és a tervutasításos irányítás időszaka 1945–1968, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1985[13]
- (Zinner Tiborral) A háború „megváltozott természete” – Adatok és adalékok, tények és összefüggések – 1944–1948, Budapest, 1997[14]
- Gazdaságtörténet I–II., SZÁMALK Kiadó, Budapest, 1998–1999 (főiskolai jegyzet)[15][16]
Szerkesztett művek, könyvfejezetek
[szerkesztés]Az ő szerkesztésében jelent meg A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1990–1991-es száma (Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1991).[17]
Emellett kisebb fejezeteket írt az alábbi könyvekbe:
- (szerk.) Gunst Péter – Lökös László: A mezőgazdaság története, Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat, Budapest, 1982, ISBN 963-231-427-1[18]
- Magyar gazdaságtörténet 1848-ig, Budapest, 1984[19]
- Nehéz esztendők krónikája 1949–1953. Dokumentumok, Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1986, ISBN 963-281-686-2[20]
- Politikai gazdaságtan II., Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1989[21]
- (szerk.) Csicsery-Rónay István: Nagy Ferenc miniszterelnök. Visszaemlékezések, tanulmányok, cikkek, Ezerkilencszáznegyvenöt Alapítvány – Occidental Press, Budapest, 1995, ISBN 963-7871-05-5[22]
- Magyarország agrártörténete. Agrártörténeti tanulmányok, Mezőgazda Kiadó, Budapest, 1996, helytelen ISBN kód: 963-763-229-0 [23]
- Rákositól Kádárig. Fejezetek a legújabbkori magyar történelemből, KLTE Történelmi Intézet Új- és Legújabbkori Magyar Történelmi Tanszéke, Debrecen, 1998, ISBN 963-472-303-9 (Jelenkortörténeti Műhely 1.)[24]
- Magyarország társadalomtörténete 1–2. 1945–1989, Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 2000, ISBN 963-9158-91-7 (Nagyítás szociológiai könyvek 15-16.)[25]
- Mérlegen a XX. századi magyar történelem – értelmezések és értékelések, 1956-os Intézet – Debreceni Egyetem Történelmi Intézet Új- és Legújabbkori Magyar Történelmi Tanszéke, Debrecen, 2002, ISBN 963-472-707-7 (Jelenkortörténeti Műhely 3.)[26]
- Magyar Gazdaságtörténeti Szöveggyűjtemény XVIII–XX. század, Aula Kiadó, Budapest, 2003, ISBN 963-9478-50-4[27]
- Agrártörténet – agrárpolitika. Tanulmányok Szuhay Miklós emeritus professzor tiszteletére, Budapesti Corvinus Egyetem – Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Alapítvány – Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kara, Budapest-Miskolc, 2006, ISBN 963-503-355-9 (Gazdaság- és társadalomtörténeti kötetek 4.)[28]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2023. január 27.)
- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarNemzet_2011_01/?pg=553&layout=s
- ↑ https://mta.hu/koztestuleti_tagok?PersonId=22732
- ↑ a b c d http://acta.bibl.u-szeged.hu/73510/1/2020_fejezetek_a_magyarorszagi_tarsadalom_es_szocialpolitika_tortenetebol_002_402-406.pdf
- ↑ a b https://www.visszaemlekezesek.hu/oha?page=22
- ↑ Gyászjelentés In: Magyar Nemzet, 2011. január (74. évfolyam, 2-30. szám)2011-01-29 / 28. szám
- ↑ Varga Zsuzsanna: Modelltranszferek keletről és nyugatról: mezőgazdasági termelőszövetkezetek Magyarországon 1949–1989, 14-15. o.
- ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/foldosztas-es-agrarfejlodes-a-magyar-nepi-demokraciaban-189057-0
- ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/allami-gazdasagaink-helyzetenek-alakulasa-1945-1948-187913-0
- ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/a-nepi-demokratikus-agrarfejlodes-kezdetei-magyarorszagon-1945-1948-157061-0
- ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/a-magyar-agrarpolitika-fontosabb-esemenyei-1945-1970-2-375886-0
- ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/az-allami-gazdasagok-dolgozoinak-helyzete-es-helye-a-tarsadalomban-1945-1975-257824-0
- ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/a-hazai-gazdasag-negy-evtizedenek-tortenete-1945-1985-652855-0
- ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/a-haboru-megvaltozott-termeszete-337447-0
- ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/gazdasagtortenet-i-400347-0
- ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/gazdasagtortenet-ii-401007-0
- ↑ https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_MEZO_MMMk_15_1990_91/?pg=0&layout=s
- ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/a-mezogazdasag-tortenete-43111-0
- ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/magyar-gazdasagtortenet-1848-ig-1037534-0
- ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/nehez-esztendok-kronikaja-1949-1953-16762-0
- ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/politikai-gazdasagtan-ii-677334-0
- ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/nagy-ferenc-miniszterelnok-319391-0
- ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/magyarorszag-agrartortenete-290739-0
- ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/rakositol-kadarig-831423-0
- ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/magyarorszag-tarsadalomtortenete-1-2-698393-0
- ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/merlegen-a-xx-szazadi-magyar-tortenelem-ertelmezesek-es-ertekelesek-516366-0
- ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/magyar-gazdasagtorteneti-szoveggyujtemeny-420266-0
- ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/agrartortenet-agrarpolitika-970645-0
Források, egyéb irodalom
[szerkesztés]- Szakács Sándor: Földosztás és agrárfejlődés a magyar népi demokráciában, Budapest, 1962, Közgazdasági és Jogi. 65–72.
- Szakács Sándor publikációs listája
- Biográf Ki kicsoda 2002; Főszerk: Hermann Péter, Budapest, Enciklopédia Kiadó, 2001
- https://www.orwell.hu/index4815.html?0110172&d=1
- Antikvarium.hu adatbázisa
| Elődje: Szabó Lóránd |
Utódja: Fehér György |
_4.jpg)
