Szakács Béla (ökölvívó)
Megjelenés
Szakács Béla | |
Született | 1931. január 15. Ózd, Magyarország |
Elhunyt | 2020. július 1. előtt[1] (89 évesen) |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Szakács Béla (Ózd, 1931. január 15. – 2020. július 1. előtt) Európa-bajnoki bronzérmes magyar ökölvívó, edző. A sportsajtóban Szakács II néven ismert.
Pályafutása
[szerkesztés]Tizenkét éves korában Ózdon kezdett el bokszolni. Kétszer lett ifjúsági magyar bajnok.[2] 1950 és 1960 között a Bp. Honvéd ökölvívója volt. Három egyéni bajnoki címet szerzett (1955, 1958, 1959). 1953 és 1958 között a válogatott keret tagja volt. Az 1953-as varsói Európa-bajnokságon bronzérmet szerzett.
1960-ban a Sportvezető- és Edzőképző Intézetben (SEKI) ökölvívóedzői diplomát szerzett. A Bp. Honvéd, a gyöngyösi Honvéd Zalka SE csapatánál s a magyar utánpótlás-válogatottnál tevékenykedett edzőként, majd a Magyar Ökölvívó-szövetségben elnöki tanácsadó volt.
Sikerei, díjai
[szerkesztés]Szerzett érmek | |||||||||||||
|
- Európa-bajnokság – kisbáltósúly
- bronzérmes: 1953, Varsó
- Magyar bajnokság
- bajnok (3): 1955 (kisváltó), 1958, 1959 (váltó)
- csapatbajnok: 1960
- A Magyar Ökölvívó Szövetség életműdíja (1997)[3]
- Gyöngyös díszpolgára (2015)[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Gyász: elhunyt Szakács Béla, magyar bajnok ökölvívó
- ↑ A nyolcvanéves „Mágus” szurkol a bunyósoknak. Heves Megyei Hírlap, XXII. évf. 111. sz. (2011. január 14.) 12. o.
- ↑ Lakatos: nekem nyolc. Nemzeti Sport, VIII. évf. 333. sz. (1997. december 6.) 13. o.
- ↑ Az Omega dobosa is díszpolgár lett a Mátraalján. Heves Megyei Hírlap, XXVI. évf. 115. sz. (2015. május 18.) 3. o.
Források
[szerkesztés]- Ki kicsoda a magyar sportéletben?: III. kötet (S–Z). Szekszárd: Babits. 1995. 115. o. ISBN 963-495-014-0