Ugrás a tartalomhoz

Szagos csigagomba

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szagos csigagomba
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Agaricales
Család: Hygrophoraceae
Nemzetség: Hygrophorus
Tudományos név
Hygrophorus agathosmus
(Fr.) Fr.
Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szagos csigagomba témájú médiaállományokat és Szagos csigagomba témájú kategóriát.

A szagos csigagomba (Hygrophorus agathosmus) a csigagombafélék családjába tartozó, Eurázsiában és Észak-Amerikában honos, tűlevelű és vegyes erdőkben élő, ehető gombafaj.

Megjelenése

[szerkesztés]

A szagos csigagomba kalapja 2-5 (6) cm széles, fiatalon félgömb alakú, majd domborúan, idős korában majdnem laposan kiterül. Széle aláhajló. Felszíne nedves időben síkos, sima vagy alig láthatóan benőtten szálas. Színe szürke, sápadtszürke vagy barnásszürke, a benőtt szálak lehetnek feketések.

Húsa fehér, esetleg halványszürkés árnyalattal; sérülésre nem változik. Szaga erős, a keserűmandulára emlékeztet, íze nem jellegzetes.

Viszonylag ritkás lemezei szélesen a tönkhöz nőttek vagy kissé lefutók; a féllemezek gyakoriak. Színük fehér, néha sárgás árnyalattal.

Tönk: 4-8 magas és 0,5-1,5 cm vastag. Alakja nagyjából egyenletesen hengeres, a tövénél görbülhet. Színe fehér, felszíne sima vagy finoman selymes.

Spórapora fehér. Spórája elliptikus, sima, inamiloid, mérete 7-10 x 4-5 µm.

Hasonló fajok

[szerkesztés]

A szálas-pikkelyes tönkű szürke csigagomba hasonlíthat hozzá.

A szagos csigagomba
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
ehető
Életmód
Tráma
Spórapor

mikorrhizás

lemezes

fehér
Kalap
Lemezek
Tönk

domború

tönkhöz nőttek

csupasz

Elterjedése és termőhelye

[szerkesztés]

Eurázsiában és Észak-Amerikában honos.

Tűlevelű és vegyes erdőkben él, különböző fenyőkkel alkot gyökérkapcsoltságot. Szeptembertől októberig terem.

Ehető.

Kapcsolódó cikkek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]