Szabados László (színművész)
| Szabados László | |
 | |
| Született | Schweiger Lipót 1874. november 12.[1] Adony[1] |
| Elhunyt | 1935. október 28. (60 évesen)[1] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (38B parcella, 47. sor, 15. sírhely) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szabados László témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szabados László, születési nevén Schweiger Lipót[3] (Adony, 1874. november 12. – Budapest, 1935. október 28.) színész, színigazgató.
Életútja
[szerkesztés]1899 tavaszán kezdődött színészi pályája Micsei F. György színigazgatónál. 1901–1912-ben Halmai Imrénél működött, majd 1906. február 15-én igazgató lett. Járt 1908 őszén Késmárkon, 1910-ben Gyöngyösön és Turócszentmártonban, 1911-ben Érsekújváron és Balassagyarmaton. 1911-től 1913-ig egy stagione-társulat élén állt. 1913. szeptember 6-án Erzsébetvárosban működött, miután elnyerte a második erdélyi színikerületet. 1916. március 8-án Baján, szeptember 2-án Komáromban játszott. 1917-ben Nyitrán volt, 1918 nyarán Újpestre vonult be. 1919–20-ban Hódmezővásárhelyen és Szarvason, 1920 és 1923 között az Alföldön működött. 1923-ban nyugalomba ment.
Érdemei közé tartozik többek között, hogy sok ambícióval fedezett fel új tehetségeket. Agilis tanácsosa volt hét éven át az Országos Színészegyesületnek, ahol ő indítványozta és vitte keresztül a színészek külföldi tanulmányi ösztöndíjának létesítését és rendszeresítését. A jegypótdíjat a színésznyugdíj javára ő szedte először, 1910 márciusában Liptószentmiklóson.
A Kozma utcai izraelita temetőben nyugszik.
Családja
[szerkesztés]Felesége Végh Gizella (1882–?) színésznő volt, aki 1901 áprilisában lépett színi pályára, majd férje társulatával járta a vidéket és mint kiváló operettszubrett aratta sikereit. 1923-ban visszavonult.
Gyermekeik:
- Szabados Sándor (1904–?) színész. Felesége Kovács Erzsébet Katalin.
- Szabados András Gyula (1909–1957) szerkesztő, költő. Felesége Kárpáti Éva Magdolna.
Művei
[szerkesztés]- Színházi Élet. Visszaemlékezések, mozaikképek a kecskeméti városi színház négyéves múltjából. Kecskemét, 1900. Társszerző: Somlár Zsigmond.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c https://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz24/14.html
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 29.)
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 33691/1911. Forrás: MNL-OL 30805. mikrofilm 323. kép 2. karton. Névváltoztatási kimutatások 1911. év 62. oldal 36. sor
Források
[szerkesztés]- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. IV. kötet (Rabatinszky Mária – Zwischenakt). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. 1931. 155. o.
