Szabó Lajos (író, 1912–1983)

Szabó Lajos
Született	1912. szeptember 21. Alsóbölkény
Elhunyt	1983. augusztus 13. (70 évesen) Marosvásárhely
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	író, drámaíró, főiskolai tanár
Sablon • Wikidata • Segítség

Szabó Lajos (Alsóbölkény, 1912. szeptember 21. – Marosvásárhely, 1983. augusztus 13.) erdélyi magyar drámaíró, főiskolai tanár.

Életútja

Középiskoláit a marosvásárhelyi Református Kollégiumban végezte, majd az I. Ferdinand Egyetemen kapott jogi diplomát (1937). A budapesti Nemzeti Színházban Németh Antal mellett szerzett dramaturgiai tapasztalatokkal 1941-től a kolozsvári Nemzeti Színház dramaturgja volt. 1945-től a konzervatórium, majd folytatólag 1948-tól a Magyar Művészeti Intézet, illetve a Szent­györgyi István Színművészeti Főiskola színháztörténet tanára, a magyar tagozat igazgatója. 1954-ben a Főiskolával együtt költözött Marosvásárhelyre, ahol 1976-ig a főiskola rektora is volt.

„Mint színészpedagógust, a második világháború utáni nagy erdélyi színésznemzedékek nevelőjeként kifinomult műveltség, belső harmónia és felelősségtudat jellemezte, egész lelkét, egész életét színházi kultúránk gyarapítására tette fel” (Jánosházy György, 1983).

Színháztörténeti és -elméleti írásait, olykor egy-egy drámabírálatát (Kiss Jenő: Három nap egy esztendő. Igaz Szó, 1955/9) az Igaz Szó és az Utunk közölte.

Drámaírói munkássága

Fiatalkori drámája, a Kolozsvárt bemutatott Viharlámpás (1943. november 13.) után, amely egy Mezőség-széli falusi tanító sorsán keresztül a kisebbségi szórványsorsba nyújt betekintést, több mint két évtizedet kellett várnia, míg legismertebb drámája, a még 1950-ben íródott Misztótfalusi-dráma, a Mentség színpadra került. A szerző – egyes kritikusai szerint – „jó mesterségbeli tudással sűrítette realista drámába a hiteles kordokumentumokból kiböngészett életrajzi adatokat” (Oláh Tibor), s bár mások a darab „meglehetősen epikus formáját” (Kántor Lajos) rótták fel, az erdélyi múlt egy darabját idéző történelmi hitelesség joggal nyerte meg a közönséget. A kortárs világban lejátszódó darabjaira viszont már az irodalompolitikai elvárások súlya nehezedett (Családi fészek).

Drámaíróként a marosvásárhelyi színház „házi szerzőjé”-nek is tekinthető: a Székely Színház elsőnek az 1956/57-es évadban mutatta be a Menekülést, majd a magyar tagozaton következett a Családi fészek (1964/65), Az otthon szigetén (1968/69), a Mentség (1971/72) és a Hűség (1976/77); a Menekülést a nagyváradi (1957/58), a Mentséget (1969/70) és a Hűséget (1976/77) a temesvári Állami Magyar Színház is műsorára tűzte.

Önálló kötetei

• Misztótfalusi Kis Miklós (dráma, Bukarest, 1949)
• Mentség (színmű, Bukarest, 1956; újrakiadása Bukarest, 1972)
• Menekülés (színmű, Bukarest, 1965)
• Hűség (dráma, Marosvásárhely, 1977)
• Hűség. Három dráma / Viharlámpás. Menekülés. Hűség; vál., szerk., előszó, jegyz. Lázok János; UArtPress, Marosvásárhely, 2012

Források

• Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés V/1. (S–Sz). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest–Kolozsvár: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2010. ISBN 978-973-26-0961-3  

További információk

• Jánosházy György: Megjegyzések Szabó Lajos színművéről. Igaz Szó, 1955/7. 100–104
• Janosházi György: Szabó Lajos halálára. Igaz Szó, 1983/8. 157–158.
• Marosi Péter: Családi fészek. Utunk, 1964/51.
• – -s -ó [Földes László]: Szabó Lajos: Menekülés. Utunk 1965/17.
• K. Jakab Antal: A tematikától – a mondanivalóig (Családi fészek). Igaz Szó, 1965/2. 288–292.
• Szőcs István: Családi fészek. Utunk, 1965/35.
• Kacsir Mária: Mentség. Előre, 1970. július 18.
• Wagner István: Szabó Lajos: Mentség. Utunk, 1970/31.
• Veress Zoltán: Az otthon szigete. Utunk, 1970/11.
• Gagyi László: Szabó Lajos hatvanéves. Igaz Szó, 1972/9.
• Oláh Tibor: Mentség (1971). In: Thália vonzásában. Marosvásárhely, 1996. 49–51.