Szabó Gyula (színművész, 1883–1962)
Szabó Gyula | |
Született | 1883. január 31. Alsójára |
Elhunyt | 1962. augusztus 18. (79 évesen) Budapest VIII. kerülete |
Foglalkozása | énekes |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szabó Gyula (Alsójára, 1883. január 31. – Budapest, Józsefváros, 1962. augusztus 18.)[1] színész, operaénekes (bariton).
Pályafutása
[szerkesztés]Szabó Albert és Kerekes Anna fiaként született. Kolozsváron tett érettségi vizsgát. Tanulmányait a mezőgazdasági akadémián folytatta, azonban színházi élményei miatt a színészi pályát választotta, beiratkozott a budapesti Nemzeti Színház akadémiájára. Itt Csortos Gyula osztálytársa volt, Mály Gerővel lakott egy szobában. 1903-ban kapott működési engedélyt, pályafutását 1904-ben kezdte. Játszott Győrben, Cegléden, Szentesen, Aradon, Kalocsán, Nagyváradon és Debrecenben, később a budapesti Magyar Színházban és a Városi Színházban.
1924-ben mivel magyar útlevéllel ment Csehszlovákiából Romániába, Fekete Mihály társulatvezető szerezte meg számára a játszási engedélyt, amelyet 56110/1924 szám alatt állítottak ki számára. Egyúttal a román állampolgárságot is fel akarta venni. 1932-ben Marosvásárhelyen operakoncertet adott.
1935. február 14-én a Ferencvárosban házasságot kötött a nála nyolc évvel fiatalabb Seh Margit Vilma Annával, Seh László és Bakacs Mária lányával.[2] Az 1930-as években Vecsésre költözött családjával, ahol a Koczián-féle házban lakott a Zrínyi utcában és innen járt be a színházba és a filmgyárba. Támogatta az Andrássy-telepi színjátszókat és maga is gyakorta lépett fel jótékonysági céllal. 1945-ben feddést kapott az igazolóbizottságtól.[3] A második világháborút követően Cegléden, Szolnokon, valamint a budapesti Magyar Színházban játszott és filmekben is szerepelt. 71 éves korában Major Tamás szerződtette a Nemzeti Színházhoz. Jubileuma alkalmából a Volpone főszerepét alakította, a Katona József Színházban.
Főként epizódszerepeket játszott, nagybajuszú, szikár népi figurák szerepében láthatta a közönség, karakterisztikus figuráját a rendezők kedvelték. Egy filmfelvétel során napszúrást kapott, ami végzetesnek bizonyult. Elhunyt 1962-ben, életének 80., művészi pályának 60. évében. Szolnokon helyezték örök nyugalomra.
Színházi szerepei
[szerkesztés]- Deli úrfi (Rákosi Jenő: A bolond)
- Ezredes (Kálmán Imre: Kis király)
- Laci (Csepreghy Ferenc: Sárgó csikó)
- Dorozsmay (Zerkovitz Béla: Csókos asszony)
- Armand gróf (Kálmán Imre: Bajadér)
- Ahmed bej (Leo Fall: Sztambul rózsája)
- Alexa (Bruno Granichstädten: Orlow)
- Armand (Lehár Ferenc: Frasquita)
- Iván herceg (Gilbert: Marinka táncosnő)
- Bagó (Kacsóh Pongrác: János vitéz)
Filmjei
[szerkesztés]
|
|
Működési adatai
[szerkesztés]- 1920: Arad (Róna Dezső társulata)
- 1922/23: Temesvár (Szabó Pál társulata)
- 1923: Marosvásárhely (Kardos Andor társulata)
- 1924/25: Temesvár, Arad, Lugos (Fekete Mihály társulata)
- 1925/26: Brassó, Székelyudvarhely, Sepsiszentgyörgy, Gyergyószentmiklós, Csíkszereda, Dicsőszentmárton, Kézdivásárhely (Gáspár Jenő társulata)
- 1926: Orsova, Karánsebes (Maurer Béla társulata)
- 1938/39: Arad (Szendrey Mihály társulata)
- 1939/40: Nagyenyed és kisebb települések (Jódy Károly társulata)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Halálesete bejegyezve a BP. VIII. ker. állami halotti akv. 2117/1962. folyószáma alatt.
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a BP. IX. ker. állami házassági akv. 80/1935. folyószáma alatt.
- ↑ Magyar Színészek Szabad Szakszervezete igazoltatások 2479/1945, 1945. június 4.
Források
[szerkesztés]- Mudrák József – Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006. 287. old., 349. old. (pótlás)
- Kötő József: Közhasznú esmeretek tára. Színjátszó személyek Erdélyben (1919-1940). Kolozsvár, Polis, 2009. 204. old.
- Somogyi Lajos: Vecsési életrajzi lexikon és eseménynaptár 1786-1995. [Vecsés], DZL-Kiadó, 1995. 108-109. old.
- Hangosfilm
- IMDb
- Gyászjelentése