Szabár Jakab

Szabár Jakab szlovénül Jakob Sabar (Horvátzsidány, 1802. vagy 1803. július 15. – Cserensócz 1863. december 14.) horvát származású római katolikus pap, vallási író. A Muravidéken működött és vend, illetve magyar nyelven is írt.

Élete

Szabár egy Kőszeg melletti faluban született, vasi horvát (fehér horvát) családban. Szülei Szabar (sic!) József és Csárics Ilonka.
Szombathelyen és Kőszegen is tanult. 1826-ban Szombathelyen szentelték pappá, ezután egy évig a vashidegkúti (ma Cankova, Szlovénia) plébánosnál és tótsági esperesnél Bernyák Ferencnél volt káplán, utána áthelyezték Bántornyára (ma Turnišče, Szlovénia).
1833 januárjában kapta meg a kancsóczi (felsőszentbenedeki) Szent Benedek római katolikus templomot, ahol 1835 márciusáig látta el a papi teendőket.
Huszonnégy éven keresztül a felsőlendvai (ma Grad, Szlovénia) plébánia papja volt és 1859-ben helyezték utolsó állomására, az Alsólendva melletti Cserensóczra (Cserföld) (ma Črenšovci, Szlovénia), Zala vármegye).

Szabár elsősorban vallási tárgyú műveket írt, vagy vendül, vagy magyarul, mint például a keresztútról szóló írások.

Szvéta krizna pot, ali Bridko terplejnye (1869-ben megjelenő Küzmics Miklós-féle imakönyvhöz kötötték hozzá)

Anton Trstenjak: Slovenci na Ogrskem - Narodopisna in književna črtica, Obhaja arhivskih virov, Maribor 2006.
Vasi digitális könyvtár
Magyar könyvek muravidéki tájnyelven 1715-1919