Ugrás a tartalomhoz

Szőts Farkas

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szőts Farkas
Magyarország
19. század
Élete
Született1851. november 23.
Jedd község
Elhunyt1918. május 12. (66 évesen)
Budapest
Pályafutása
Iskola/Irányzatreformátus teológia
Fontosabb műveiA vallás élete

Szőts Farkas (Jedd, 1851. november 23.Budapest, Ferencváros, 1918. május 12.)[1] református lelkész, teológus, filozófus, a Budapesti Református Teológiai Akadémia tanára mintegy 40 éven át.

Élete

[szerkesztés]

Szőts Lajos lelkész és ádámosi Végh Róza fiaként született. Középiskoláit a marosvásárhelyi kollegiumban 1870-ben, teológiai és filozófiai tanulmányait a budapesti theologiai akadémián 1874-ben végezte, ahol ugyanazon év őszén lelkészi oklevelet szerzett. A következő két iskolai évet a marburgi és utrechti egyetemen teológiai és filozófiai tanulmányokkal, a szűnidőket Német- és Franciaországban utazásokkal töltötte. 1876 júniusától 1877 szeptemberéig gróf Lónyay Menyhért házánál nevelősködött; azután a Budapesti Református Teológián a hittani és vallásbölcseleti tanszéket foglalta el, amelyre előbb helyettes, 1879-ben rendes tanárrá választották; haláláig, 39 éven át itt is működött. Alapító és választmányi tagja kezdettől fogva (1889), 1895-től pedig titkára a Protestáns irodalmi társaságnak; 1896 óta tanácsbírája volt a Dunamelléki református egyházkerületnek és alelnöke az egyházkerületi értekezletnek, 1884 óta választott tagja és 1891 óta tanügyi bizottsági elnöke volt a protestáns országos árvaegyletnek, 1894 óta választmányi tagja volt a Lorántfy Zsuzsánna Egyesületnek, 1897-től a budapesti református egyházközség egyháztanácsosa, a budapesti református főgymnasium, a nagypénteki református társaság és a Baár-Madas református felsőbb leányiskola, és más intézmények, egyesületek igazgatótanácsosa. Német, francia, angol és holland nyelvismerettel rendelkezett. Halálát gyomor és máj rosszindulatú daganata és kimerülés okozta. Felesége Fromm Anna volt.

1918-ban hunyt el Budapesten 66 éves korában.

Művei

[szerkesztés]

Folyóiratcikkek

[szerkesztés]

Cikkei az Egyházi Reformban (1874. A vallás eszméje és nyilatkozatai), Révész Figyelmezőjében (1876. Az egyházi bajok orvoslása), a Prot. Egyh. és Isk. Lapban (1885. belső dolgozótárs, A theologia és a budapesti egyház, 1886. főmunkatárs, 1887. Kodifikáczió az erdélyi egyházkerületben, 1888. A Prot. Egyh. és Isk. Lap története, Protestáns papságunk az irodalomban, Theologiai fakultás és a doktorátus 1900. Helyes protestáns önvédelem, Evangyeliomi ref. közszellem, 1901. Az új század és a keresztyénség, Térítő és hódító egyház, 1902. A protestantizmus hódító ereje, 1904. Kovács Albert), a Prot. Szemlében (1896. Theologia evangyéliom nélkül, Theologia természetfelettiség nélkül, 1899. Irodalmi tömörülés az egyházban, 1906. A szocialismus történeti áttekintésben, 1907. Emlékezés Ballagi Mórra, 1908. Az evangyéliom hatása a nemzetekre), a dunamelléki Ért. Emlékkönyvben (1894. Az egyházi értekezletek feladata) sat., közel 300 cikk. Szerkesztései: a Prot. Szemle, (eddig 21 évfolyam), a Koszorú (vallásos népiratok, 16 évfolyam), a Házi Kincstár vallás-erkölcsi könyvsorozat, 11 évfolyam); 1889. jan. 1-től 1904-ig a Prot. Egyh. és Isk. Lapot (melynek 1889-1904-ig tulajdonosa is volt), a Kis Tükör c. ref. néplap, melyet 1894-ben alapított, és a Dunamelléki ev. ref. egyházkerület Emlékkönyve 1898. Budapesten. Álnevei: Jeddi F. (a Prot. Egyh. és Isk. Lapban 1875.) és Váradi F. (a Révész Imre Figyelmezőjében 1875.).

Önállóan megjelent művek

[szerkesztés]
  • Pálmaágak. Elbeszélések kicsinyek és nagyok számára. Képekkel. Ford. Budapest, 1892 (tíz vallásos füzet)
  • A budapesti theologiai akadémia multja és jelene. Budapest, 1896
  • Keresztyén hittan. A középiskolák III. oszt. számára. Budapest, 1905
  • Keresztyén erkölcstan. A középiskolák IV. oszt. számára. Budapest, 1905
  • Református keresztyén hit- és erkölcstan. A középiskolák VII. oszt. számára. Budapest, 1905
  • A vallás élete. Budapest, 1915. (A Protestáns Irodalmi Társaság Házi Kincstára)

Több traktátust fordított magyarra az angol traktátustársulat számára. Revideálta Luthardt „Előadások a keresztyénség erkölcstanáról” című munkájának Csiky Lajos által végzett fordítását.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Protestáns Egyházi és Iskolai Lap 1889. 49. sz.
  • Magyar Társadalom 1892. 1. sz. arczk.
  • Közpapok Lapja 1891. 6. sz. arczk.
  • Pallas Nagy Lexikona XV. 821. l.
  • Magyar Könyvészet 1905.
  • Zoványi Jenő: Theologiai Ismeretek Tára III. 297. l.
  • Petrik Géza: Magyar Könyvészet 1886-1900.