Szőllősi Endre
| Szőllősi Endre | |
| Született | 1911. február 13.[1][2] Budapest[3] |
| Elhunyt | 1967. május 27. (56 évesen)[1] Budapest[3] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | szobrász |
| Sírhelye | Farkasréti temető (33/3-2-40)[4][5] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szőllősi Endre témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szőllősi Endre (Budapest, 1911. február 13. – Budapest, 1967. május 27.[6]) magyar szobrászművész.
Életpályája
[szerkesztés]Szülei Szőllősi (Deutsch) Lipót (1874–1944)[7] és Laub Ilona (1879–1924)[8] voltak.[9][10] Apai nagyszülei Deutsch Ábrahám és Liszer Netti, anyai nagyszülei Laub Mór (1830–1896)[11] kereskedő és Szabó Róza (1843-1913)[12]voltak. Anyai nagybátyja László Fülöp Elek festő, unokahúga Gordon Zsuzsa színész volt.[13]
Korai készségét Kallós Ede szobrászművész műhelyében, majd Podolini Volkmann Artúr iskolájában kamatoztatta, ahol Szőnyi István, Aba-Novák Vilmos és Gallé Tibor oktatták. Barátja volt Goldmann György és Bokros Birman Dezső. 1920 körül a Pedagógiai Szeminárium gyermekművész-kiállításán szerepelt először műveivel. 1932-től a Szocialista Képzőművészeti Csoport tagja volt; a csoport minden kiállításán szerepelt. 1947-től volt kiállító művész. Kisplasztikákat, portrékat, plaketteket, rajzokat készített. Köztéren tíz szobra szerepel. Utolsó szobra, egy vízöntő női akt. A Magyar Nemzeti Galéria több munkáját is őrzi.
Sírja a Farkasréti temetőben található (33/3-2-40).
Kiállításai
[szerkesztés]- 1948, 1964 Budapest
Emlékkiállítások
[szerkesztés]- 1972, 1977 Budapest
- 1983 Nagykanizsa
- 1994 Szombathely
Művei
[szerkesztés]- Kutya (Budapest, 1955)
- Hármas mackó I. (Budapest, 1956)
- Mackók I. (Miskolc, 1956)
- Hármas mackó II. (Miskolc, 1958)
- Napozó (Pápa, 1959)
- Kisfiú hallal (Budapest, 1961)
- Fóka (Vác, 1964)
- Vízöntő lány (Budapest, 1967)
- Birkózók
- Schnitzler János portréja
- Öregasszony
Díjai
[szerkesztés]- Szinyei Társaság Fiatalok Kiállítása, kitüntető elismerés (1933)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC14240/15257.htm, Szőllősi Endre, 2017. október 9.
- ↑ a terezíni emlékhely adatbázisa. (Hozzáférés: 2021. március 15.)
- ↑ a b Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. június 24.)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. XII. ker. állami halotti akv. 1210/1967. folyószám alatt
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 44/1944. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. szeptember 27.)
- ↑ Halotti bejegyzése a mátyásföldi halotti akv. 57/1926. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. szeptember 27.)
- ↑ Születése bejegyezve a Bp. VII. ker. állami születési akv. 392/1911. folyószám alatt
- ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári házassági akv. 338/1906. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. szeptember 27.)
- ↑ Laub Mór halotti bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári halotti akv. 178/1896. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. szeptember 27.)
- ↑ Laub Mórné Szabó Róza halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 1668/1913. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. szeptember 27.)
- ↑ A Bejöhetek? televíziós sorozat Gordon Zsuzsa című része
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Artportal.hu Archiválva 2022. január 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Köztérkép
További információk
[szerkesztés]- Rabinovszky M.: Szőllősi Endre szobrai (Magyar Művészet, 1948/11.)
- M. Heil O.: Szőllősi Endre kiállítása (kat. bev., Ernst Múzeum, Budapest, 1964)
- Rozványi M.: Szőllősi Endre kiállítása az Ernst Múzeumban (Művészet, 1965/2.)
- M. Heil O.: Szőllősi Endre (1911-1967) (Művészet, 1967/8.)
- Csap E.: Szőllősi Endre (1911-1967) emlékkiállítása (kat. bev., Magyar Nemzeti Galéria, 1972)
- Aradi N.: Kondor György és Szőllősi Endre kiállítása (Kritika, 1972/5.)
- Frank J.: Szőllősi Endre (Budapest, 1974) (bibliográfia)
- Aradi N.: "Szabadság és a Nép" (Budapest, 1981)
- Kortárs magyar művészeti lexikon I–III. Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 1999–2001. ISBN 963-8477-43-1
- Művészeti lexikon. Felelős szerkesztő: Lajta Edit. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
