Szőlőilonca

Szőlőilonca
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda) Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda) Osztály: Rovarok (Insecta) Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota) Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera) Öregrend: Lepkealakúak (Lepidopteroidea) Rend: Lepkék (Lepidoptera) Alrend: Valódi lepkék (Glossata) Alrendág: Heteroneura Tagozat: Cossina Altagozat: Cossina Öregcsalád: Sodrómolyszerűek (Tortricoidea) Család: Sodrómolyfélék (Tortricidae) Alcsalád: Tortricinae Nem: Sparganothis Faj: S. pilleriana
Tudományos név
Sparganothis pilleriana Denis et Schiffermüller, 1775
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Szőlőilonca témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Szőlőilonca témájú médiaállományokat és Szőlőilonca témájú kategóriát.

A szőlőilonca (Sparganothis pilleriana) a valódi lepkék alrendjébe tartozó sodrómolyfélék (Tortricidae) családjának egyik, hazánkban is honos faja.

Elterjedése, élőhelye

Nyugat- és Közép-Európa jellegzetes, de Dél-Európában és Észak-Afrikában is megtalálható. Hazánkban főleg a Duna–Tisza közének déli részén időnként tömegesen fordul elő.

Megjelenése

A hím fényesen, aranyosan csillogó barna szárnyán sötétebb barna a minta. A nőstény rendszerint egyszerű agyagsárga vagy barna. Szárnyának fesztávolsága 17–22 mm. A rendkívül fürge hernyó teste zöld, a hasa sárga, a feje fényes fekete. Ha megzavarják, hirtelen a földre veti magát.

Életmódja

Évente egy nemzedéke kel ki; a fiatal hernyók telelnek át a szőlőtőke fölrepedezett kérge alatt, a karó repedéseiben és más rejtekhelyeken. Tavasszal a rügyek kipattanása után bújnak elő, de hűvös tavaszokon akár még májusban is diapauzában maradhatnak. A kis hernyók eleinte a fakadó rügyeket eszik, majd a zsenge levelek fonákjára térnek át. Ahogy növekednek, egyre több levelet szőnek fészkükhöz. Átrágják a levélnyelet, aminek hatására a levelek elfonnyadnak, elbarnulnak és leszáradnak: így keletkeznek a „levélgubancok” (hernyófészkek). Egy levélgubancban mindig csak egy hernyó lakik. Ha a gubanchoz másik hernyó közelít, akkor a bentlakó hernyó gyorsan odaütögeti a fejét a gubanc belsejéhez, ezzel jelezve, hogy a fészek „foglalt”. A hernyó június végén, fészkében bábozódik.

Júliusban rajzik, petéit lapos csomókban a levelekre rakja. A kis hernyócskák fonálon leereszkednek a szőlőtőke fás részeire, ahol a kéreg alá húzódva pihennek tavaszig anélkül, hogy bármit is ennének.

A szőlőilonca nagyon polifág faj, aminek Európában száznál több tápnövényét írták le, ezek közül Magyarországon (1993-ig) harminchetet igazoltak. Magyar nevét legfőbb gazdanövényéről kapta. Magyarországon régebben jelentős károkat okozott, napjainkra jelentősége visszaesett.

Források

• Mészáros Zoltán – Szabóky Csaba: A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma. Budapest: Agroinform. 2005. arch Hozzáférés: 2018. április 6. (PDF)  
• Brehm: Az állatok világa