Szőcs Bertalan (vívó)
| Szőcs Bertalan | |
| Személyes adatok | |
| Születési dátum | 1934. július 18. |
| Születési hely | Újpest, Magyarország |
| Halálozási dátum | 2016. május 22. (81 évesen)[1] |
| Halálozási hely | ?, Magyarország |
| Állampolgárság | magyar |
| Versenyzői adatok | |
| Fegyvernem | tőr |
| Klub |
|
| Edzői adatok | |
| Klub |
|
| Tanítványok | |
| Szerzett érmek | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Szőcs Bertalan (Újpest, 1934. július 18. – 2016. május 22.[2]) világbajnoki ezüstérmes magyar tőrvívó, edző.
Családja
[szerkesztés]Szülei Szőcs Bertalan és Berczelly Erzsébet. Nagybátyja Berczelly Tibor háromszoros olimpiai bajnok kardvívó, sportlövő edző. Felesége Morvay Zsuzsa tőrvívó és edző, lánya Szőcs Zsuzsanna tőr- és párbajtőr világbajnok.
Pályafutása
[szerkesztés]Vívóként
[szerkesztés]1947 és 1953 között a Csepeli MTK, majd 1953 és 1961 között a Budapest Honvéd versenyzője volt.
1953-ban bronzérmes volt a csapatbajnokságon.[3]
1954 és 1958 között a válogatott keret tagja volt. 1954-ben a budapesti főiskolai vívó-világbajnokságon csapatban aranyérmes, egyéniben ezüstérmes lett. Ugyanebben az évben az ifjúsági világbajnokságon egyéniben második volt. Az 1954-es luxembourgi világbajnokságon a tőrcsapattal bronzérmes lett, egyéniben helyezetlen volt.
Az 1955-ös római világbajnokságon a csapattal ezüstérmes lett, egyéniben ismét helyezetlen volt. Az ifjúsági világbajnokságon negyedik helyezést ért el.
1956-ban második helyen végzett a csapatbajnokságon.[4]
1957-ben a párizsi Egyetemi Világjátékokon csapatban első, egyéniben negyedik lett. A magyar csapatbajnokságon 1957-ben harmadik,[5] 1958-ban, 1959-ben és 1960-ban második volt.[6][7][8]
Az 1959-es torinói universiadén csapatban ezüstérmet szerzett.
Edzőként
[szerkesztés]1957-ben a Testnevelési Főiskolán testnevelői tanár diplomát kapott. Ugyanitt 1964-ben a vívó szakoktatói képesítést is megszerezte. 1969-től mesteredző volt.
1959-től tevékenykedett edzőként. 1961 és 1970 között a Budapesti Vörös Meteor, 1971 és 1974 között a VM Egyetértés SK, 1975-től az MTK–VM illetve az MTK edzője, vezetőedzője volt.
1969-től a magyar női tőrválogatott szakági vezetőedzője volt.
A korcsoportos vívóutánpótlás oktatásának kidolgozója volt Magyarországon. 1973-ban az ő elképzelései szerint indult meg az első tíz évfolyamos vívóiskolában az oktatás.
Díjai, elismerései
[szerkesztés]- Mesteredző (1969)
- Gyermekekért díj (1988)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://hunfencing.hu/2016/05/22/elhunyt-szocs-bertalan-gyaszol-a-magyar-vivas/
- ↑ Elhunyt Szőcs Bertalan – Gyászol a magyar vívás
- ↑ Férfi tőrvívásban Budapest I., női tőrvívásban Budapest III. csapata győzött az országos csapatbajnokságok során. Népsport, IX. évf. 243. sz. (1953. december 6.) 1. o.
- ↑ A Vasas nyerte a férfi, a Törekvés a női tőrcsapat-bajnokságot. Népsport, XII. évf. 137. sz. (1956. július 9.) 2. o.
- ↑ Egyenletes teljesítményével a BVSC megérdemelten nyerte az országos férfi tőr-csapatbajnokságot. Népsport, XIII. évf. 183. sz. (1957. december 16.) 1. o.
- ↑ Újabb vasutas-győzelem a vívó csapatbajnokságon. Népsport, XIV. évf. 251. sz. (1958. december 16.) 1. o.
- ↑ A BVSC lett a férfi tőr-csapatbajnok. Népsport, XV. évf. 261. sz. (1959. december 20.) 1. o.
- ↑ A BVSC nyerte mindkét tőr-csapatbajnokságot. Népsport, XVI. évf. 256. sz. (1960. december 17.) 1. o.
Források
[szerkesztés]- Ki kicsoda a magyar sportéletben?: III. kötet (S–Z). Szekszárd: Babits. 1995. 171. o. ISBN 963-495-014-0
