Szürkemellű bíborfecske

Szürkemellű bíborfecske
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Madarak (Aves);
Rend:	Verébalakúak (Passeriformes);
Család:	Fecskefélék (Hirundinidae);
Alcsalád:	Valódi fecskeformák (Hirundininae);
Nem:	Progne;
Faj:	P. chalybea;
Tudományos név
	Progne chalybea; (Gmelin, 1789)
Szinonimák
	Hirundo chalybea
Elterjedés
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Szürkemellű bíborfecske témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Szürkemellű bíborfecske témájú kategóriát.

A szürkemellű bíborfecske (Progne chalybea) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a fecskefélék (Hirundinidae) családjába tartozó faj.^[1]^[2]

Rendszerezése

A fajt Johann Friedrich Gmelin svéd természettudós írta le 1789-ban, a Hirundo nembe Hirundo chalybea néven.^[3]

Alfajai

Progne chalybea warneri (A. R. Phillips, 1986) – nyugat-Mexikó;
Progne chalybea chalybea (J. F. Gmelin, 1789) – kelet-Mexikótól Közép-Amerikán keresztül észak-Peruig, észak-Bolíviáig, észak-Argentínáig, közép- és északkelet-Brazíliáig (az északi területekről a költési perióduson kívül délebbre húzódik).
Progne chalybea macrorhamphus (Brooke, 1974) – közép-Bolíviától és kelet-Brazíliától közép-Argentínáig, a költési perióduson kívül gyakran északabbra vonul.

Előfordulása

Mexikótól, Közép-Amerikán keresztül, Dél-Amerikáig honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki esőerdők, mangroveerdők, száraz erdők, gyepek és cserjések, lápok, mocsarak, folyók és patakok környékén, valamint legelők, szántóföldek, másodlagos erdők és városi régiók. Állandó és vonuló állományai is vannak.^[4]

Megjelenése

Testhossza 18 centiméter, testtömege 33-50 gramm.^[5]

Életmódja

Rovarokkal táplálkozik.

Szaporodása

Februártól augusztusig költ az északi területeken, márciustól júliusig a középsőkön, szeptembertől decemberig a déli területeken. Üregekben fészkel, a tojó 2-4 tojást rak le. A fiókák 15-16 nap múlva kelnek ki, s ezt követően 22 nap múlva repülnek ki a fészekből.

Természetvédelmi helyzete

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma nagy és stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.^[4]

Jegyzetek

↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. február 11.)
↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. február 11.)
↑ Avibase. (Hozzáférés: 2022. február 11.)
↑ ^a ^b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. február 11.)
↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. február 10.)

Források

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2022. február 11.)

További információk

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[A-1] A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. február 11.)

[B-2] A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. február 11.)

[C-3] Avibase. (Hozzáférés: 2022. február 11.)

[D-4] A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. február 11.)

[E-5] Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. február 10.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]