Afrikai szürkeharkály

Afrikai szürkeharkály
	A természetes élőhelyén
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Madarak (Aves);
Csoport:	Carinatae;
Alosztály:	Neornithes;
Alosztályág:	Újmadárszabásúak (Neognathae);
Csoport:	Neoaves;
Csoport:	Passerea;
Öregrend:	Telluraves;
Csoport:	Coraciimorphae;
Csoport:	Eucavitaves;
Csoport:	Cavitaves;
Rend:	Harkályalakúak (Piciformes);
Alrend:	Pici;
Alrendág:	Picides;
Család:	Harkályfélék (Picidae);
Alcsalád:	Harkályformák (Picinae);
Nemzetség:	Dendropicini;
Nem:	Dendropicos; Malherbe, 1849
Faj:	D. goertae;
Tudományos név
	Dendropicos goertae; (Statius Muller, 1776)
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Afrikai szürkeharkály témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Afrikai szürkeharkály témájú médiaállományokat és Afrikai szürkeharkály témájú kategóriát.

Az afrikai szürkeharkály (Dendropicos goertae) a madarak (Aves) osztályának harkályalakúak (Piciformes) rendjébe, ezen belül a harkályfélék (Picidae) családjába tartozó faj.^[1]

Az 1993-as Dowsett és Forbes-Watson-féle elképzelés szerint ez a madár a Mesopicos nembe tartozik, mint Mesopicos goertae; azonban a Dendropicos-fajok közé való besorolását ma már DNS-vizsgálat támasztja alá.^[2]^[3]^[4]

Előfordulása

Angola, Benin, Bissau-Guinea, Burkina Faso, Burundi, Csád, Elefántcsontpart, Eritrea, Etiópia, Gabon, Gambia, Ghána, Guinea, Kamerun, Kenya, a Kongói Demokratikus Köztársaság, a Kongói Köztársaság, a Közép-afrikai Köztársaság, Libéria, Mali, Mauritánia, Niger, Nigéria, Ruanda, Szenegál, Sierra Leone, Szudán, Tanzánia, Togo és Uganda területén honos. Természetes élőhelye erdőkben és bokrosokban van.

Alfajai

Dendropicos goertae abessinicus (Reichenow, 1900)
Dendropicos goertae centralis
Dendropicos goertae goertae (P. L. S. Müller, 1776)
Dendropicos goertae koenigi (Neumann, 1903)
Dendropicos goertae meridionalis Louette & Prigogine, 1982

Megjelenése

Testhossza 20 centiméter.

Jegyzetek

↑ 'Dendropicos goertae'. IUCN Red List of Threatened Species. Version 2015.4. International Union for Conservation of Nature, 2014. (Hozzáférés: 2016. január 20.)
↑ (2015) „A new classiﬁcation of the pied woodpeckers assemblage (Dendropicini, Picidae) based on a comprehensive multi-locus phylogeny”. Molecular Phylogenetics and Evolution 88, 28–37. o. DOI:10.1016/j.ympev.2015.03.016. PMID 25818851.
↑ Woodpeckers. World Bird List Version 6.2. International Ornithologists' Union. (Hozzáférés: 2016. május 5.)
↑ (2015) „A new classiﬁcation of the pied woodpeckers assemblage (Dendropicini, Picidae) based on a comprehensive multi-locus phylogeny”. Molecular Phylogenetics and Evolution 88, 28–37. o. DOI:10.1016/j.ympev.2015.03.016. PMID 25818851.

Források

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. május 22.) szerepel, mint Mesopicos goertae
BirdLife International szerint, Mesopicos goertae'
A Jboyd.net rendszerbesorolása szerint Dendropicos goertae'. (Hozzáférés: 2010. május 21.)
Az ITIS rendszerbesorolása szerint Dendropicos goertae'. (Hozzáférés: 2010. május 21.)
Gambia madarai - magyar neve
Birding.hu - a magyar neve

További információk

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[iucn-1] 'Dendropicos goertae'. IUCN Red List of Threatened Species. Version 2015.4. International Union for Conservation of Nature, 2014. (Hozzáférés: 2016. január 20.)

[2] (2015) „A new classiﬁcation of the pied woodpeckers assemblage (Dendropicini, Picidae) based on a comprehensive multi-locus phylogeny”. Molecular Phylogenetics and Evolution 88, 28–37. o. DOI:10.1016/j.ympev.2015.03.016. PMID 25818851.

[ioc-3] Woodpeckers. World Bird List Version 6.2. International Ornithologists' Union. (Hozzáférés: 2016. május 5.)

[4] (2015) „A new classiﬁcation of the pied woodpeckers assemblage (Dendropicini, Picidae) based on a comprehensive multi-locus phylogeny”. Molecular Phylogenetics and Evolution 88, 28–37. o. DOI:10.1016/j.ympev.2015.03.016. PMID 25818851.

[1]

[2]

[3]

[4]