Szógana

A szógana (草仮名, szó szerinti fordítása fű kana) egy régi japán szótagírás, amelyet ma már csak művészeti célokra használnak. A manjógana írás és a modern hiragana közötti átmenetet képezi. A szógana elsősorban a Heian-kori szövegekben jelenik meg, leginkább a pompa története című műben (Eiga Monogatari (栄花物語) és a párnakönyvben (枕草子, Makura no szósi) találkozhatunk vele. A manjógana írásjegyek kézírásos formájából ered, a gyakoribb sógana írásjeleket tovább alakították, és a 11. század elejére a modern hiragana formáivá fejlődtek.^[1]

A szógana fő célja - napjainkban az egyetlen felhasználási módja - a művészi hatás volt. Gyakran használták versek előadására, mint például Fudzsivara Kozei műveiben, akinek stílusát gyakran idézik a szógana használatának példájaként. ^[2] A kevés fennmaradt sógana művek azonosítása azonban vitatott.^[3]

Jegyzetek

↑ McCullough, William H.. The Cambridge History of Japan: Heian Japan, Volume 2. Cambridge University Press, 416. o. (1999). ISBN 9780521223539
↑ Murray, Julia K.. A decade of discovery: selected acquisitions, 1970-1980, Part 63. University of Michigan, 57. o. (1979). ISBN 9780934686365
↑ LaMarre, Thomas. Uncovering Heian Japan: An Archaeology of Sensation and Inscription. Duke University Press, 86. o. (2000). ISBN 9780822325185

[1] McCullough, William H.. The Cambridge History of Japan: Heian Japan, Volume 2. Cambridge University Press, 416. o. (1999). ISBN 9780521223539

[2] Murray, Julia K.. A decade of discovery: selected acquisitions, 1970-1980, Part 63. University of Michigan, 57. o. (1979). ISBN 9780934686365

[3] LaMarre, Thomas. Uncovering Heian Japan: An Archaeology of Sensation and Inscription. Duke University Press, 86. o. (2000). ISBN 9780822325185

[1]

[2]

[3]