Szófér Simon (paksi rabbi)
Szófér Simon (Kiskunhalas, 1866. december 24.[1] – Budapest, 1930. október) Szendrő, majd 1918-tól haláláig Paks főrabbija.
Élete
[szerkesztés]Szófér Eleizer (Sofer Susman) paksi rabbi és Ungar Sali fia.[2] Édesapját 1902-es halála után bátyja, Szófér Józsefet követte a rabbiszékben. Ő 1918-ban hunyt el, ettől az évtől kezdve fivére, Szófér Simon volt a rabbi. Korábban Szendrő településen volt rabbi.[3]
Középiskoláit Baján végezte.[4] Talmudi ismereteit édesapjától, a huszti rabbitól,[5] a berettyóújfalusi Blum Ámrám rabbinál,[6] és a pozsonyi jesivában szerezte meg.[5] Számos kulturális és egyházi egyesület tagja. Az egyházi irodalom terén jelentős munkásságot fejt ki.[4]
12 éven át vezette a település hitéletét, 1930-ban hunyt el 64 éves korában Budapesten, ahol előzőleg megoperálták. Paksra való szállítása előtt Sussman Viktor pesti rabbi mondott gyászbeszédet. A temetés Pakson nagy részvét mellett folyt le. Sírjánál bátyja, Szofer Mór, unokaöccse Szofer téti főrabbi, veje Altmann szendrői főrabbi, Pressburger bonyhádi főrabbi, Goitein hőgyészi főrabbi és Kerpel paksi rabbi mondottak beszédet.[3] A paksi zsidó temetőben helyezték nyugalomra.[5]
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- A magyar társadalom lexikonja. A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, Budapest, 1930. [1]
- dr. Hanol János: Az eltűnt városkép nyomában. Fejezetek a zsidó hitközség történetéből 1. rész In: Paksi Hírnök, 2022. júl. 8. (31. évfolyam, 13. szám), 16. o.
- Cseh Viktor: A paksi zsidók emlékezete (zsido.com, 2020. szeptember 21.)
- Rabbi Simon Szofer In: Mult és Jövő, 1930. nov. 1. (20. évfolyam, 11. szám)