Szívasztma
| Szívasztma | |
| Latinul | Asthma cardiale |
| Angolul | Cardiac asthma |
| Osztályozás | |
| BNO-10 | I50.1 |
| BNO-9 | 428.1 |
| Adatbázisok | |
| MeSH ID | D004418 |
A szívasztma (asthma cardiale) rohamokban jelentkező nehézlégzés, amelyet a szív heveny elégtelensége okoz.[1] Nevét onnan kapta, hogy hasonlít az asztma tüneteire, bár más okok közrejátszásából jön létre. Olyan kórképek hozzák létre, amelyek a szív bal kamráját túlterhelik, és a kamra nem képes a tüdővénákból érkező vér továbbítására. Ennek következtében a kisvérkörben pangás, később tüdővizenyő lép fel, és a légcsere nehézzé válik. Ez zajlik le a magas vérnyomás-betegség, vagy az aortaszájadék szűkületének súlyosabb eseteiben.
Ritkábban fordul elő a bal vénás szájadék szűkülete (mitrális sztenózis) esetén, és ha a kisvérkörben (tüdőerekben) pangás támad. Keletkezésében idegi eredetű tényezőknek is szerepe van/lehet.
A roham rendszerint éjjel álmában lepi meg a beteget, ilyenkor gyakran segít, ha a beteg felül, és lábát lelógatja. A betegek rendszerint könnyebben töltik az éjszakát egy kényelmes fotelben ülve, mint az ágyban fekve.
Szívasztma esetén a beteg életveszélyben van, ezért feltétlen szükséges az orvosi beavatkozás, amely a nehézlégzéses rohamot megszünteti, bár az alapbetegség nem gyógyítható.
Lásd még
[szerkesztés]Külső hivatkozások
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Egészségügyi ABC Medicina Könyvkiadó Budapest, 1974. ISBN 963-240-705-9
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Tanabe T, Rozycki HJ, Kanoh S, Rubin BK. (2012. December). „Cardiac asthma: new insights into an old disease.” (angol nyelven). Expert Rev Respir Med. 6 (6), 705-14. o. DOI:10.1586/ers.12.67. PMID 23234454.
 |
Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést. A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat. |
