Szép új világ
| Szép új világ | |
.jpg) | |
| Szerző | Aldous Huxley |
| Eredeti cím | Brave New World |
| Ország |  Egyesült Királyság |
| Nyelv | angol |
| Téma | disztópia |
| Műfaj | |
| Sorozat | Kozmosz Fantasztikus Könyvek |
| Következő | Eyeless in Gaza |
| Díjak |
|
| Kiadás | |
| Kiadó | Chatto & Windus |
| Kiadás dátuma | 1932 |
| Magyar kiadó | Móra Ferenc Könyvkiadó |
| Magyar kiadás dátuma | 1982 |
| Fordító | Szentmihályi Szabó Péter |
| Média típusa | könyv |
| ISBN | 9632115260 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szép új világ témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Szép új világ (Brave New World) Aldous Huxley 1931-ben írt és egy évvel később megjelentetett regénye. A mű – mely egyébként egy disztópia (negatív értelmű utópia) – Huxley leghíresebb és legmaradandóbb alkotása.
A 26. századi Londonban játszódó történet világában a szaporítás, a genetika és a hipnózis hatalmas fejlődést mondhat magáénak, teljesen megváltoztatva az emberi társadalmat, amit kasztokra osztanak fel, rang szerint csökkenő sorrendben: Alfa, Béta, Gamma, Delta, illetve Epszilon. Ezen kasztok mindegyike rendelkezik egy színnel is: az alfák szürke, a béták bordó, a gammák zöld, a delták khaki, az epszilonok fekete színű ruhát viselnek. A leírt társadalom felfogható utópiának is, nagyon ironikus formában: az emberiség gondtalan, egészséges és technológiailag fejlett. Nincsenek többé háborúk és szegénység, mindenki folyamatosan boldog. Azonban azzal, hogy mindezeket elüldözték az emberek életéből, egyben számos dolgot elveszítettek: a családot, a kulturális sokszínűséget, a művészeteket, irodalmat, tudományt, vallást és filozófiát. Ez a társadalom hedonisztikus: a korlátlan szexualitásból és drogokból nyert örömre koncentrál.
A cím eredete
[szerkesztés]A regény a Szép új világ címet William Shakespeare „A vihar” (The Tempest) című komédiájából kapta, ahol az 5. felvonás 1. színében Miranda azt mondja:
- – Ó, csoda! – mondta Miranda. – Milyen nemes lények ezek! Bizonyára nagyszerű világ az, amelyikben ilyen emberek élnek. (Vas István fordítása)
Története és keletkezésének körülményei
[szerkesztés]Szereplők
[szerkesztés]Megjelenési sorrendben
[szerkesztés]- Thomas ("Tomakin"), Alfa, A Belső-Londoni Keltető- és Kondicionáló Központ igazgatója; mint később kiderül, John, a Vadember apja
- Henry Foster, Alfa, a Keltető adminisztrátora és Lenina aktuális partnere
- Lenina Crowne, Béta-Plusz, zöldet hord, ugyanakkor örül, hogy Gamma fölötti kasztba tartozik; a Keltetőben, nővérként dolgozik; John, a Vadember szerelme
- Mustapha Mond, Alfa-Dupla Plusz, Nyugat-Európa Világellenőre (kilenc másik ellenőr van még, valószínűleg a világ többi részét felügyelik)
- Bernard Marx, Alfa-Plusz, pszichológus, hipnopédia-specialista
- Fanny Crowne, Béta, embriókkal foglalkozik; Lenina barátja
- Benito Hoover, Alfa, Lenina barátja; Bernard nem kedveli
- Helmholtz Watson, Alfa-Plusz, az Érzelmi Manipulációs Központ előadója (az Írási Részlegen), Bernard Marx és John, a Vadember barátja és bizalmasa
- John, a Vadember („Vadember úr”), Linda és Thomas fia (Tomakin/Az Igazgató), számkivetett mind a primitív, mind a modern társadalomban
- Linda, Béta-Mínusz. John, a Vadember anyja, és Thomas elvesztett partnere. Angliából érkezett és állapotos volt, mikor elszakadt Thomastól az új-mexikói kiránduláson. A vademberek és a civilizáltak egyaránt nem kedvelték, előbbiek a „civilizált” viselkedése (promiszkuitása) miatt, utóbbiak pedig azért, mert öregnek és kövérnek nézett ki.
- Popé, Malpais-i őslakos. Annak ellenére, hogy megerősíti Lindának azt a viselkedését, ami miatt közutálatnak „örvend” a faluban (lefekszik vele és visz neki meszkált), továbbra is a törzse szokásai szerint él. John meg akarta ölni, amikor gyerek volt.
A világállam
[szerkesztés]Malpais vadrezervátum, Új-Mexikó
[szerkesztés]Történelmi személyek
[szerkesztés]Szinopszis
[szerkesztés] |
Alább a cselekmény részletei következnek! |
Ford után 632-ben járunk, azaz valamikor a harmadik évezred derekán, egy minden ízében „tökéletesen” megtervezett és megszervezett társadalomban. A magas fokú gépesítésnek csak az szab határt, hogy az embereknek nem tesz jót a túl sok szabad idő (azért tartják fenn például a mezőgazdaságot, mert munkaidőigényes, az élelmiszereket különben szintetikusan is elő tudnák állítani), az égen helikopterek és menetrendszerű rakétajáratok röpködnek, az embereknek nagyszerű szórakozásokban van részük, ott a televízió, a „tapi” (a színes, hangos, szélesvásznú, illatos és taktilis ingereket is közvetítő film), a korlátlan szabad szerelem, a szabadtéri szupersportok. A munkájával mindenki meg van elégedve - az emberiség, a történelemben először boldog s ha mégse egészen, ott van a „szóma”, a tökéletes kábítószer, az idegcsillapító és az alkohol csodálatos pótléka, azok minden káros hatása nélkül.
Az össznépi boldogság az emberi tényező megtervezésén alapul: nemcsak hogy futószalagon állítják elő az öt kasztba osztott emberutánpótlást (az alacsonyabb kasztok tagjait eleve csökkentett szellemi képességekkel, „bokanovszkizált”, mai szóval: klónozott sok-sok egypetéjű ikerből, akik egymás ideális munkatársai a lélektelen gyári munkában), hanem csecsemőkoruktól hipnopédiával kondicionálják őket a fennálló állapotok igenlésére, minden kellemetlenség (öregedés, halál) elfelejtésére, a társadalmilag hasznos és helyes álláspontok elfogadására. Ebben a társadalomban nincsenek többé konfliktusok, ezért persze nincs helye többé sem a régi értelemben vett vallásnak, sem a művészetnek, de még a mélyebb emberi érzéseknek sem.
Ebbe a „szép, új világba” csöppen bele John, egy hagyományos törzsi társadalomban, indián rezervátumban született „vadember”, hóna alatt Shakespeare összes műveivel. A kezdeti ámuldozás után John gyorsan kiábrándul, előbb szembeszegül, majd kivonul az elidegenedett társadalomból, de a konfrontáció kimenetele nem lehet kétséges: az őszinte, mély emberi érzéseknek és az igazi művészetnek itt nincs semmi keresnivalójuk, és nem is segíthetnek az egyénen, ezért John öngyilkosságba menekül.
 |
Itt a vége a cselekmény részletezésének! |
Fordizmus és társadalom
[szerkesztés]Szimbolikája
[szerkesztés]Viták a könyv körül
[szerkesztés]- 1980-ban Missouri államban távolították el az osztályokból.[1]
- 1993-ban ki akarták vonni a könyvet egy kaliforniai iskola kötelező olvasmányai közül, mivel „a negatív tevékenységeket helyezi a középpontba”.[2]
- Az Amerikai Könyvtárszövetség [3] 52-ik helyen szerepelteti a „The 100 Most Frequently Challenged Books of 1990–2000]”[4] kiadványában.
Összehasonlítás Orwell 1984-ével
[szerkesztés]Magyar kiadásai
[szerkesztés]- Szép új világ; ford. Szinnai Tivadar; Pantheon, Bp., 1934 (Jó könyvek)
- Szép új világ; ford. Szinnai Tivadar; Pantheon, Bp., 1946[1]
- Szép új világ. Tudományos fantasztikus regény; ford. Szentmihályi Szabó Péter, utószó Nagy Péter; Kozmosz Könyvek, Bp., 1982 (Kozmosz Fantasztikus Könyvek) ISBN 9632115260
- 1996 Fiksz (Szentmihályi Szabó Péter fordítása) ISBN 9638560703
- 2003 Konkrét Könyvek (Szentmihályi Szabó Péter fordítása) ISBN 9632100867
- Szép új világ; ford. Totth Benedek; Cartaphilus, Bp., 2008 ISBN 9789632660196
