Ugrás a tartalomhoz

Szénfy Gusztáv

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szénfy Gusztáv
SzületettKohlmann Gusztáv
1819. augusztus 17.
Nyíregyháza
Elhunyt1875. november 22. (56 évesen)[1]
Miskolc
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásazeneszerző
SablonWikidataSegítség

Szénfy Gusztáv, születési nevén Kohlmann Gusztáv (Nyíregyháza, 1819. augusztus 17. – Miskolc, 1875. november 22.) zeneszerző.

Élete

[szerkesztés]

Apja Kohlmann Sámuel evangélikus tanító volt, akitől zongorázni tanult. Középiskoláit Nagykállóban, a jogot Eperjesen végezte és 1846-ben Pesten ügyvédi oklevelet nyert. Jurátus korában egy grófi családnál nevelő volt, sok évig Nyiregyházán mint városi hivatalnok működött. Két évig a Magyar Tudományos Akadémia megbizásából Magyar- és Erdélyországban, valamint Romániában és a dunai tartományokban tudományos utazást és kutatásokat tett, hogy összeszedve a különböző népfajok közt élő népdalokat, azok egybehasonlításából megírja a magyar zene rendszerét tudományos alapon. Munkája azonban nem nyert elismerést; azért 1861-ben visszatért Nyíregyházára; később Miskolcon telepedett le mint zenetanár. Majd visszatért Nyíregyházára, ahol városi tanácsosnak választották. 1872-ben féloldali szélütés érte és emiatt elvesztette állását, és zongoraórákból tengődött. 1875. november 22-én hunyt el a miskolci kórházban.

Nagy művét a magyar zene nagy kárára megsemmisítette és abból csak egyes részeket bocsátott nyilvánosságra az 1860-as években az Ábrányi Kornél által szerkesztett Zenészeti Lapokban.

Zenészeti cikkeket írt a Pesti Divatlapba (1845-46), a Magyar Sajtóba (1855-59), a Pesti Naplóba (1885. 138., 1859. 208. sz.), a Vasárnapi Ujságba (1855., 1860.), a Sárospataki Füzetekbe (1859-60), a Magyar Szinházi Lapba (1860).

Munkája

[szerkesztés]
  • Karének Sz. István királyról vegyes és férfi karra. Eger, 1860.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Brockhaus-Riemann zenei lexikon. Szerk. Dahlhaus, Carl és Eggenbrecht, Hans Heinrich. A magyar kiadás szerk. Boronkay Antal. Bp., Zeneműkiadó, 1983-1985.
  • Leszler József: Nótakedvelőknek. Bp., Zeneműkiadó, 1986.
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája. II. Ajaktól Zsurkig. Nyíregyháza, Jósa András Múzeum, 1996.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
  1. Szénfy Gusztáv, Kohlmann, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC14240/14868.htm