Székely József (szobrász)
| Székely József | |
| Született | 1929. február 8. Erdőszentgyörgy |
| Elhunyt | 2006. május 22. (77 évesen) Székelyudvarhely |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | szobrászművész, pedagógus |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Székely József (Erdőszentgyörgy, 1929. február 8. – Székelyudvarhely, 2006. május 22.[1]) erdélyi magyar szobrászművész.
Életútja, munkássága
[szerkesztés]Középiskoláit Erdőszentgyörgyön végezte, majd a kolozsvári a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola szobrászati szakán szerzett diplomát (1955). 1960-ig önálló művészként dolgozott Székelyudvarhelyen, tagja a székelyudvarhelyi alkotó körnek. 1960-tól a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképzőben volt tanár nyugdíjazásáig (1990). Alkotásait megyei és országos kiállításokon mutatta be.
Főleg köztéri portrészobrairól nevezetes, ezek közül Székelyudvarhelyen a Sétatéren áll Tomcsa Sándor (1997), Kibéden Kibédi Mátyus István (domborműportré, 2000), Zagyvarékason Móricz Zsigmond és II. Rákóczi Ferenc szobra. Erdőszentgyörgyön Rhédey Klaudia grófnő szobrát 2012-ben avatták fel a Rhédey-kastély udvarán, a szobor eredetijét 1996-ban alkotta Székely József, sokáig a Rhédey-emlékszobát díszítette, később restaurálás alá került. Az eredeti gipsz szobor nyomán a bronz mását Sánta Csaba szovátai képzőművész öntötte meg, a talapzatot a csíkszeredai Dóczy András kőfaragó készítette.[2]
2005-ben állították fel Baróti Szabó Dávid bronz mellszobrát az udvarhelyi katolikus templom közelében. Korábbi nevezetes szobrai: Bokályfestőnő, azaz korondi fazekasnő, mely a székelyudvarhelyi központi szökőkút egyik figurája (1956), Napozó nő (1969) című szobra is Székelyudvarhely központjában látható.[3]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ PIM.hu
- ↑ Kétszáz év után szobrot kapott az angol királynő szépanyja (magyar nyelven). szekelyhon.ro. (Hozzáférés: 2024. április 30.)
- ↑ Népszerű székelyudvarhelyi köztéri szobrai megtekinthetők a szoborlap.hu honlapján[halott link]
Források
[szerkesztés]- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés V. (S–Zs). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest–Kolozsvár: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2010.
- Banner Zoltán: Erdélyi magyar művészet a XX. században. Budapest, 1990.
.svg){kind=small}