Székely István (jogász)
| Székely István | |
| Született | Székely István Lajos Ferenc 1888. március 20.[1] Gyula[1] |
| Elhunyt | 1954. október 12. (66 évesen)[2] Budapest[3] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Nagy Gizella (h. 1915–?) |
| Foglalkozása | jogász |
| Tisztsége | egyetemi tanár |
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem ( – 1910-es évek) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (36/2-1-132)[4][5] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Székely István (Gyula, 1888. március 20.[6] – Budapest, Józsefváros, 1954. október 12.) jogász, egyetemi tanár.
Élete
[szerkesztés]Székely Lajos tanító és Mayer Róza fiaként született. Szülővárosában és Budapesten járt középiskolába, majd a fővárosban folytatott egyetemi tanulmányokat, ahol jogi és államtudományi oklevelet szerzett. Később bírói és ügyvédi diplomát is kapott. Az első világháború során népfölkelőként sorozták be, azonban főiskolai tanárként felmentést kapott a katonai szolgálat alól. 1914. október 14. és 1926. január 31. között az Egri Érseki Jogakadémia kereskedelmi-váltójogi, polgári pereseljárási tanszékén működött nyilvános rendkívüli tanárként.
1926. február 1-je és 1940 között a magyar és osztrák magánjogi tanszék nyilvános rendes tanára volt Pécsett. 1932. december 19-én az Erzsébet Tudományegyetemen magyar magánjogból egyetemi magántanári képesítést nyert. Az egri községi közigazgatási tanfolyamon előadó, valamint vizsgabizottsági elnök volt. Az Egri főegyházmegye hatóságnak alárendelt katolikus iskolák, és a tanszemélyzet fegyelmi ügyei tanácsának és a Heves vármegyei Automobilosok Egyesületének ügyészeként dolgozott.
1940. október 19. és 1944 októbere között Kolozsvárott a Ferenc József Tudományegyetemen az erdélyi jogfejlődés elméletének volt egyetemi nyilvános rendes tanára, 1946. június 30 és 1949-ben történt nyugdíjba vonulásáig a Szegedi Tudományegyetemen a magánjog egyetemi tanára volt. 1946 és 1949 között ugyanitt tanszékvezezető, 1946-47-ben a jogi kar prodékánja, 1947-48-ban az egyetem rektora, majd 1948-49-ben prorektora. A Magyar Jogászegylet Szegedi Csoportjának választmányi tagjaként is tevékenykedett.
Fontosabb művei
[szerkesztés]- A pénztartozások elmélete, különösa tekintettel a készpénzkölcsönök átértékelésére (Eger, 1929)
- Házassági reformgondolatok (Eger, 1937. Különnyomat az Egri Érseki Jogakadémia 1935/36., 1936/37. évkönyvéből)
- Erkölcsi kár – erkölcsi kártérítés. Győr, [1939] (Bibliotheca Academica 8. és Emlékkönyv Kolosváry Bálint jogtanári működése 40. évfordulójára. Budapest, 1939)
- Dologi jogunk fejlődésének újabb jelenségei (Kolozsvár, 1941)
- Házassági vagyonjogunk rendszere (Marosvásárhely, 1942)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b FamilySearch (angol nyelven)
- ↑ FamilySearch (angol nyelven). (Hozzáférés: 2022. február 5.)
- ↑ FamilySearch (angol nyelven)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Születési bejegyzése a gyulai római katolikus keresztelési akv. 126/1888. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. február 5.)
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Magyar katolikus lexikon XII. (Seq–Szentl). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2007. ISBN 963-361-626-3
További információk
[szerkesztés]- A m[agyar] kir[ályi] Erzsébet Tudományegyetem és irodalmi munkássága. Az egyetem 25 éves fennállása alkalmából írta, szerk. és kiad. vitéz Szabó Pál. Pécs, 1940. Dunántúli ny.
- Százhuszonöt éve nyílt meg a Kolozsvári Tudományegyetem. Emlékkönyv. Összeáll. Gazda István. Piliscsaba, Magyar Tudománytörténeti Intézet, 1997
- Keresztény magyar közéleti almanach I–II. [III. köt. Erdély, IV. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Budapest, 1940.
- Szegedi egyetemi almanach 1921-1970. Szerk. Lisztes László, Zallár Andor. Szeged, Hungária ny., 1971
- Új magyar életrajzi lexikon VI. (Sz–Zs). Főszerk. Markó László. Budapest: Helikon. 2007. ISBN 963-547-414-8
