Szécsi Ferenc (drámaíró)
| Szécsi Ferenc | |
 | |
| Született | Schönberg Ferenc 1861. május 16.[1] Pest[2] |
| Elhunyt | 1941. május 17. (80 évesen)[2] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szécsi Ferenc témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szécsi Ferenc, született Schönberg[3] (Pest, 1861. május 16.[4] – Budapest, 1941. május 17.)[5] újságíró, ügyvéd, a Vígszínház dramaturg-igazgatója, a Petőfi Társaság tagja.
Pályája
[szerkesztés]Schönberg Ármin (1830–1891)[6] ügyvéd és Tafler Teréz (1839–1903) fiaként született. A középiskolát Pesten, a jogot részben ugyanott, részben a lipcsei egyetemen végezte. 1886-ban ügyvédi oklevelet szerzett és Budapesten ügyvédi irodát nyitott. Közben családi nevét Szécsire változtatta. Beutazta Nyugat-Európát és a Közel-Kelet egy részét; útjáról cikkeket írt a Pesti Hírlapba, (az 1880-as években gyakran Franciscus álnéven), humoreszkeket és tárcákat több más lapba.
A Vígszínház létesítésére 1894-ben alakított részvénytársaság legnagyobb részvényese volt, és így a színház üzemeltetésére alapított négyfős Vígszínház Bérlőtársaságnak is tagja lett. 1896-tól 1900 végéig a színház dramaturg-igazgatójaként működött. 1905-ben Hatvanba közjegyzővé nevezték ki, 1916-ban Pestszenterzsébetre helyezték át. 1907-ben a Petőfi Társaság tagjává választotta.
Újságírói pályáját Ágai Adolf Borsszem Jankó című élclapjában kezdte, melynek évekig állandó munkatársa volt. Ő teremtette meg a lap egyik népszerűvé vált alakját, Bukovay Absentiust. Háromszáznál több, kivált humoros tárcacikke jelent meg a hazai és kisebb részben a külföldi lapok. Sorozatban gyártotta a humoros ötleteket, aforizmákat, több közülük szállóigévé vált.
A színpadi szerzőként a Bál után című egyfelvonásos színművel indult, mely 1889-ben került színre a Nemzeti Színházban. Több külföldi darabot dolgozott át és fordított magyarra. Néhány színművét külföldön is játszották (Németország, Anglia, Oroszország, Amerika.)
Érdekesség, hogy a 80. születésnapját közvetlenül követő napon hunyt el.
Családja
[szerkesztés]Felesége Deutsch Adrienne volt, Deutsch Lajos földbirtokos és Csillag Aranka lánya, akivel 1893. március 7-én Budapesten kötött házasságot.[7]
Gyermekei:
- Szécsi Ármin András Rezső (1893–1929) magántisztviselő. Felesége Dömök Irén Erzsébet volt.[8]
- Szécsi Gábor Ferenc (1895–1971)[9] mérnök. Felesége dr. Lakatos Márta Mária orvos volt.[10]
- Szécsi Etelka (1897–?)
Testvére Szécsi Illés (1866–1939) gyáros, földbirtokos révén, Varsányi Irén sógora volt.
Munkái
[szerkesztés]- Bál után. Monolog. Budapest, 1889. (A Nemzeti Színházban mutatták be 1889. október 2-án)
- Legénybúcsú. Magánjelenet. Budapest, 1892. (Monologok 38. A Nemzeti Színházban mutatták be 1891. október 9-én)
- Kaland. Dramolet két szakaszban. Budapest, 1897. (Makai Emillel közösen. Színre került a Népszínházban 1897. január 7-én)
- Művészszerelem. Jelenet. Budapest, 1906.
- Derű. Szécsi Ferenc válogatott munkáinak gyűjteménye. Három kötet. Budapest és Gyoma, 1912.
További színművei
[szerkesztés]- Sára és Bernát, paródia 1 felvonásban (Rákosi Viktorral; Népszínház, 1888. december 18.)
- Baba, bohózat 3 felvonásban (Nemzeti Színház, 1893)
- Éljen a kisiparos, Carlweiss bohózata 4 felvonásban, fordítás (Vígszínház, 1896. júl. 21.)
- Utazás az özvegység felé, vígjáték 3 felvonásban (Nemzeti Színház, 1904. március 26. Előadták Prágában, Bécsben[11] és Németország több városában)
- A színház ördöge, vígjáték 3 felvonásban (Vígszínház, 1905. március 3.)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC14240/14648.htm, Szécsi Ferenc, 2017. október 9.
- ↑ a b c Petőfi Irodalmi Múzeum névtér, 2020. március 19., PIM91786
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 80558/1893. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1893. év 12. oldal 24. sor
- ↑ Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 379/1861. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 158/1941. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
- ↑ Schönberg Ármin gyászjelentése (1891. január 23.) Pesti Hírlap, 13. évfolyam, 23. szám, 8. oldal
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség házassági akv. 139/1893. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
- ↑ Szécsi Ármin és Dömök Irén házasságkötési bejegyzése a pesterzsébeti polgári házassági akv. 291/1926. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
- ↑ Szécsi Gábor halotti bejegyzése a Budapest XII. kerületi polgári halotti akv. 394/1971. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
- ↑ Szécsi Gábor és Lakatos Márta házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 122/1927. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
- ↑ „Kleine Theaterplauderein”, Wiener Hausfrauen-Zeitung, 1906. március 9. (Hozzáférés: 2021. április 25.) (német nyelvű)
Források
[szerkesztés]- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIII. (Steiner–Télfy). Budapest: Hornyánszky. 1909.
- Pintér Jenő A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés Budapest, 1930–1941; 8. kötet: Regény és Színmű / A színműirodalom c. alfejezet (Arcanum Kiadó)
- szerk.: Székely György: Magyar Színháztörténet. Budapest: Akadémiai Kiadó (1990). Hozzáférés ideje: 2012. január 11.
- Szalay Károly. Humor és szatíra Mikszáth korában. Budapest: Magvető Könyvkiadó, 528. o. (1977). ISBN 963-270-646-3
- Rokolya Gábor. A polgári közjegyzőség emlékezete 1875–1949. Budapest: Akadémiai Kiadó (1990). Hozzáférés ideje: 2012. január 13.