Szécsén Mihály

	Szécsén Mihály
Született	Gelbmann Manó; 1897. december 28.; Budapest
Elhunyt	1968. szeptember 15. (70 évesen); Balatonfüred
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	író; forgatókönyvíró; színműíró;
Sírhelye	Kozma utcai izraelita temető (5B-9-3)
	IMDb; PORT.hu;
	A Wikimédia Commons tartalmaz Szécsén Mihály témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Szécsén Mihály, született Gelbmann Manó (Budapest, 1897. december 28.^[3] – Balatonfüred, 1968. szeptember 15.)^[4] magyar író, színpadi szerző, forgatókönyvíró.

Életpályája

Gelbmann Hermann és Wilhelm Ilona (1873–1938)^[5]^[6] gyermekeként született. Hároméves volt, amikor anyja férjhez ment Szécsén Ferenc szobafestőhöz, aki 1922-ben örökbe fogadta.^[7] A fővárosban végezte el a gimnáziumot, majd sportújságíró lett. 1930-tól karcolatokat, humoreszkeket írt fővárosi lapokba. Az 1930-as években több – általában Szántó Armanddal közösen készített – prózai és zenés vígjátékát mutatták be a pesti és külföldi színházak. Szántó Armanddal több magyar film forgatókönyvét is megírta.

Házastársa Herzfeld Magdolna volt, akivel 1961-ben kötött házasságot.

Sírja a Kozma utcai izraelita temetőben található (5B-9-3).

Színházi munkái

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 22.

Cs. Sz. K. (Csalódott Szerelmesek Klubja) (1931)
Csókprofesszor (1931)
120-as tempó (1935)
Nászút Bécsbe (1936)
A romantikus asszony (1937)
Paprikáscsirke (1939, 1947, 1999)
Ki vagytok értékelve (1951)
Dunaparti randevú (1957, 1964-1966, 1972, 1992-1993)
Csendes otthon (1958)
Minden férfi gyanús (1961)
Két férfi az ágy alatt (1967, 1971)
Kassa Orfeum (2010)

Művei

Százhúszas tempó (Szántó Armanddal, 1934)
Budapest–Wien (Szántó Armanddal, 1935)
Marika (Zágon Istvánnal és Szántó Armanddal, 1937)
A romantikus asszony (Szántó Armanddal, 1937)
Paprikáscsirke (Szántó Armanddal, 1939)
Mimóza (Szántó Armanddal, 1947)
Kihajolni veszélyes (Szántó Armanddal, 1947)
Csendes otthon (Szántó Armanddal, 1957)
Száz piros rózsa
Ilyenek a férfiak
Két férfi az ágy alatt

Filmjei

Őfensége inkognitóban (1922)
Komédiás szívek (1922)
120-as tempó (1937)
Marika (1938)
Azurexpress (1938)
Párduckisasszony (1941)
A három galamb (1944)
Csendes otthon (1958)
A tizedes meg a többiek (1965)

Jegyzetek

↑ ^a ^b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC14240/14636.htm, Szécsén Mihály, 2017. október 9.
↑ PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2020. június 12.)
↑ Születési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári születési akv. 3556/1897. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
↑ Halotti bejegyzése a balatonfüredi állami halotti akv. 66/1968. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
↑ Szécsén Ferencné Wilhelm Ilona halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári halotti akv. 218/1938. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
↑ Családneve előfordul Willhelm és Wilheim alakban is.
↑ Szécsén Ferenc és Willheim Ilona házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 817/1900. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 21.)

Források

Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
Kortárs magyar írók
Színházi Adattár Archiválva 2016. május 30-i dátummal a Wayback Machine-ben

További információk

Szira Béla: Színház (Katholikus Szemle, 1935. 2. sz.)
Kisbéry János: Budapest–Wien (Kalangya, 1936. 6. sz.)
Szécsén Mihály (Magyar Nemzet, 1968. szept. 20.)
Humorlexikon. Szerkesztette: Kaposy Miklós. Budapest, Tarsoly Kiadó, 2001.
Ki-kicsoda? Kortársak lexikona, h. n. [Budapest], Béta Irodalmi Rt., é. n. [1937]
Leszler József: Nótakedvelőknek. Budapest, Zeneműkiadó, 1986.
Magyar filmlexikon I–II. Szerk. Veress József. Budapest: Magyar Nemzeti Filmarchívum. 2005. ISBN 963-7147-45-4
Magyar irodalmi lexikon III. (S–Z). Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1965.
Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006.
Új magyar irodalmi lexikon III. (P–Zs). Főszerk. Péter László. 2. jav., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 2000. ISBN 963-05-7747-X

[e9d5ce896866db013c12ac9265d77ada3afd728d-1] ttp://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC14240/14636.htm, Szécsén Mihály, 2017. október 9.

[47c395b52192965b690130a92e84d2ec8ecab8c9-2] PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2020. június 12.)

[3] Születési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári születési akv. 3556/1897. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 21.)

[4] Halotti bejegyzése a balatonfüredi állami halotti akv. 66/1968. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 21.)

[5] Szécsén Ferencné Wilhelm Ilona halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári halotti akv. 218/1938. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 21.)

[6] Családneve előfordul Willhelm és Wilheim alakban is.

[7] Szécsén Ferenc és Willheim Ilona házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 817/1900. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 21.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

Szécsén Mihály
Született	Gelbmann Manó 1897. december 28.^[1] Budapest^[2]
Elhunyt	1968. szeptember 15. (70 évesen)^[1] Balatonfüred
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	író forgatókönyvíró színműíró
Sírhelye	Kozma utcai izraelita temető (5B-9-3)

IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Szécsén Mihály témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség