Szárnyas hólyagcsiga
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Physa fontinalis (Linnaeus, 1758)[1] | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Szárnyas hólyagcsiga témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Szárnyas hólyagcsiga témájú kategóriát. |
A szárnyas hólyagcsiga[2] (Physa fontinalis) egész Európában honos, állóvizekben élő, levegőt lélegző csigafaj. Háza a legtöbb csigafajjal ellentétben balra kanyarodik.
Külseje
[szerkesztés]A szárnyas hólyagcsiga háza 10–14 mm magas, 6–8 mm széles, 4-5 kanyarulatból áll. Akárcsak a Planorboidea öregcsalád többi tagjának, az ő háza is balra csavarodik, vagyis szemből nézve a szájadék bal kézre esik. A ház ovális, halvány szaruszínű, vékony falú, nagyon fényes. A csúcs lekerekített, az utolsó kanyarulat erősen kitágul, így az egész ház hólyagszerű.
Elterjedése és életmódja
[szerkesztés]Egész Európában elterjedt. Északon Norvégiában a 61. szélességi fokig hatol, keleten pedig Nyugat-Szibériáig. Előfordul a Kanári-szigeteken, Törökországban is Irakban is.
A tiszta vizű, növényekben gazdag, lassan mozgó vagy állóvizeket kedveli. Tavakban, víztározókban, lassan mozgó folyókban él. A kiszáradást nem viseli el. A sótartalmat 0,6%-ig, a pH-t 5,4-9,6 között tolerálja, általánosságban jelenléte kevéssé szennyezett vizet jelent. Svájcban 1000 m magasságig fordul elő. Vízinövényekkel, hínárral, korhadó növényi részekkel táplálkozik.
Szaporodási időszaka májustól augusztusig tart, fél milliméter átmérőjű petéit 5-22-es csomagokban rakja le a vízinövények felületére, évente 1-3 ízben. Mérsékelt égöv alatt (Franciaországban) a peték 18-20 nap múlva kelnek ki. Az ősszel kikelő csigák áttelelnek és élettartamuk összesen 11-14 hónap, míg a tavasszal kikelő csigák még annak az évnek a telén, fél év után elpusztulnak.
Magyarországon nem védett.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Linnaeus, C. 1758. Systema Naturae per regna tria naturae, secundum classes, ordines, genera, species, cum characteribus, differentiis, synonymis, locis. 10. kiadás. - Vermes. Testacea: 700-781. Holmiae. (Salvius).
- ↑ Domokos Tamás, Pelbárt Jenő:A magyarországi recens puhatestűek (Mollusca) magyar köznyelvi elnevezései Archiválva 2013. október 19-i dátummal a Wayback Machine-ben (2011) Malakológiai Tájékoztató, 25–39, 2011.
Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2014. március 14.)
- Krolopp Endre: Csigák, kagylók. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest 1981. ISBN 963 11 2610 2
- Species summary for Physa fontinalis AnimalBase
