Szántay Aladár
| Szántay Aladár | |
| Született | 1845. november 7. Debrecen |
| Elhunyt | 1900. július 8. Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | ügyvéd, járásbíró |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szántay Adolf, írói nevén Szántay Aladár[1] (Debrecen, 1845. november 7. – Budapest, 1900. július 8.)[2] ügyvéd, járásbíró.
Élete
[szerkesztés]Szülei Szántai József és Kis Sára (Kiss Sarolta), 1845. november 11-én keresztelték Debrecenben.[3][2] Iskoláit elvégezvén, Bihar vármegyének esküdtje lett. 1859-ben Pesten ügyvédi irodát nyitott. 1872-ben derecskei, majd utóbb tenkei aljárásbirónak, 1878 tavaszán pedig váci járásbírónak nevezte ki a kormány. Egyik legelső kutatója volt Debrecen őskori emlékeinek.[4] Felesége Stockinger Eugénia (Jenny) volt,[2] akit 1879 októberében jegyzett el.[5]
Cikkei a Vasárnapi Ujságban (1864. Alföldi népbabonák), a Pesti Naplóban (1865. 38. sz. Csokonai V. M. lak- és halálozás helye Debreczenben); a Hazánk és a Külföldben (1869. A czigányok magyarországi történetei, 1870. Adalék a régészet történetéhez, Alföldi babonák).
Munkái
[szerkesztés]- Debreczen környékén s Biharmegyében és a Hajdúkerületen talált kő- és bronzkorszaki maradványokról. Debreczen, 1871.
- Költemények. Debrecezen, 1871.
- A romanismus. Debreczen, 1877. (Azt tanácsolja a ruméneknek, hogy az orosz helyett inkább a magyarokkal szövetkezzenek, s hogy különösen a hazánkban lakók ne kifelé keressék a jövőt, hanem idebenn).
- Az őskori bronzgyártás hazánk területén. Nagyvárad, 1878.
- Költemények. Budapest, 1880.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Szűcs István: Szabad királyi Debreczen város történelme I. A legrégibb kortól a mai időkig (Debrecen, 1871) Negyedik fejezet. Debreczen város történetének korszakokra felosztása • Első korszak. A legrégibb időktől kezdve, a reformátiónak Debreczenbe behozataláig (1536-dik évig) • Első rész. Debreczen város külélete • Első fejezet. A legrégibb időktől Zsigmond király koráig (48. oldal)
- ↑ a b c Budapest IX. kerületi állami anyakönyv 1688/1900.
- ↑ Debreceni református egyházközség keresztelési anyakönyve, 1845. év
- ↑ Kiszely Gyula (szerk.): Debrecen sz. kir. város - Magyar városok fejlődése 1. (Budapest, 1931) Első könyv. Debrecen sz. kir. város múltja1. Dr. Zoltai Lajos, ny. múzeumigazgató: Debrecen sz. kir. város története a legrégibb időktől 1693-ig. 14. old.
- ↑ Fővárosi Lapok, 1879. október 7.
Források
[szerkesztés]- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIII. (Steiner–Télfy). Budapest: Hornyánszky. 1909.
- Márki Sándor: Bihari Román Irók. Debreczen, 1880, 84. l.
További információk
[szerkesztés]- Bényei József: Debreceni irodalmi lexikon. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó, Debrecen, 2009.