Szántó Sámuel
| Szántó Sámuel | |
| Született | Stern Sámuel 1857. január 1. Palota |
| Elhunyt | 1933. február 10. (76 évesen) Debrecen |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem ( – 1880-as évek) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szántó Sámuel, 1881-ig Stern Sámuel[1] (Várpalota, 1857. január 1. – Debrecen, 1933. február 10.)[2] kereskedelmi akadémiai tanár, bankigazgató.
Életpályája
[szerkesztés]Stern Bernát és Schwartz Záli fiaként született zsidó családban. Középiskolai tanulmányait Székesfehérvárott végezte, majd a Budapesti Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának hallgatója volt. Tanári gyakorlatát a Magyar Királyi Tanárképző Intézet Gyakorló Főgimnáziumában végezte Marczali Henrik mellett. 1879-ben tanári vizsgát tett történelemből és földrajzból.[3] 1880-ban pedig bölcseleti doktor lett. 1883 végén többekkel megalapította a Debreceni Kölcsönös Segélyező-Egyletet. Az 1884. január 3-án megtartott első testületi ülésen Zádor Lajos kereskedővel együtt megválasztották az Egylet ügyvezetői igazgatójává. Ezen tisztségét haláláig viselte.
A debreceni zsidó elemi iskola 1886-ban az ő önkéntes igazgatósága alatt kezdte meg működését. 1889 márciusában tagja lett az iskolaszéknek. 1891-ben lemondott igazgatói megbízásáról. A következő évtől a Debreceni Kereskedelmi Akadémia tanáraként működött. A Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara levelező tagjává választotta. Tagja volt a Csokonai-körnek.
Cikkei megjelentek a Magyar Pedagógiában, a Kereskedelmi Szakoktatásban és az Egyetemes Közoktatási Szemlében.
Családja
[szerkesztés]Felesége Deutsch Ilona (1868–1907)[4] volt, Deutsch Jakab kereskedő és Lederer Rozália lánya, akivel 1888. május 19-én Debrecenben kötött házasságot.[5]
Gyermekei:
- Szántó Béla (1889–1966) bankhivatalnok. Első felesége Kis Erzsébet (1892–?), második Birnfeld Piroska.
- Szántó Mária (1890–?). Férje Térey Sándor (1886–1955) költő, regényíró, műfordító.
- Szántó József (1894–?) orvos. Felesége Aczél Eugénia (1904–?).
- Szántó Andor (1896–?)
Művei
[szerkesztés]- Adalékok a zsidók történetéhez Magyarországban 1790-1840. (1886)
- A földrajzi tanítás fontossága. (Magyar Pedagógia, 1892)
- A kereskedelmi szakiskolák reformja. (Magyar Pedagógia, 1892)
- Földrajz a népiskolában. (Magyar Pedagógiai, 1894)
- Kereskedelmi iskolák szervezeti javaslata. (Magyar Pedagógia, 1895)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 30985/1881. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1881. év 19. oldal 15. sor
- ↑ Halotti bejegyzése a debreceni polgári halotti akv. 220/1933. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. február 5.)
- ↑ Iskolai értesítők, Budapest - Magyar Királyi Tanárképző Intézet gyakorló főgimnáziuma, 1880
- ↑ Szántó Sámuelné halotti bejegyzése a debreceni polgári halotti akv. 1868/1907. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. február 5.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a debreceni izraelita hitközség házassági akv. 6/1888. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. február 5.)
Források
[szerkesztés]- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Gonda, Moshe Élijáhu (László): A debreceni zsidók száz éve. A mártírhalált halt debreceni és környékbeli zsidók emlékére (Tel-Aviv, 1967)
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIII. (Steiner–Télfy). Budapest: Hornyánszky. 1909.
- Szűcs Ernő. „A Debreceni Kölcsönös Segélyező Egylet 1883-1948”. Debreceni Szemle (Magyarország) 6 (2). (Hozzáférés: 2022. február 5.)
További információk
[szerkesztés]- Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiadás. Budapest, 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny. 3 db. [13] 131, 397, 91 o.
