Szántó Judit (muzeológus)
| Szántó Judit | |
 | |
| Született | 1903. január 6.[1][2] Budapest[3] |
| Elhunyt | 1963. április 25. (60 évesen)[1] Budapest[3] |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Hidas Antal (1922–1925) |
| Élettársa | József Attila |
| Gyermekei | Szántó Éva |
| Foglalkozása | muzeológus |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (Mm. B. 1.) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szántó Judit témájú médiaállományokat. | |
Szántó Judit, Szántó Gyuláné, született Czvechó/Ludna Julianna, névváltozatok: Ludman, Ludmann (Budapest, Erzsébetváros, 1903. január 6.[4] – Budapest, 1963. április 25.) szavalóművész, muzeológus, író, költő, PIM osztályvezető, József Attila élettársa, József Attila-díjas (1950).
Életútja
[szerkesztés]Czvechó István galgóci születésű cserepessegéd és a polhorai születésű Ludna Mária római katolikus szülők törvénytelen leánya. Ernyőkészítő munkásként kezdett dolgozni és fiatalon bekapcsolódott a munkásmozgalomba. A Tanácsköztársaság alatt ismerte meg Hidas Antalt (családi nevén Szántó Gyula), s együtt vándoroltak ki 1920-ban Csehszlovákiába a kommün bukását követően, majd házasságot kötöttek. 1924-ben elváltak, Szántó Judit Budapestre tért vissza, majd kultúrpropagandistaként, szavalóművészként tevékenykedett, s kapcsolatba került az MSZMP-vel (Magyarországi Szocialista Munkáspárt rövidítése, nem tévesztendő össze az azonos nevű párttal, amely 1956-ban jött létre). 1928-ban megismerkedett József Attilával, akinek hat esztendőn keresztül élettársa volt. 1948-ban felkérték, hogy szervezze meg a József Attila Múzeumot. 1955-től a Petőfi Irodalmi Múzeumban dolgozott mint osztályvezető.
Művei
[szerkesztés]- József Attila műfordításai, 1954
- Napló és visszaemlékezés [kiad. Murányi Gábor], 1986, 2. javított, bővített kiadás. 1997
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ BnF-források (francia nyelven)
- ↑ a b PIM-névtér. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ Születése bejegyezve a Bp. VII. ker. állami születési anyakönyv 83/1903. folyószáma alatt.
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- (szerk.) F. Almási Éva: Kortárs magyar írók 1945–1997. Bibliográfia és fotótár I–II., Enciklopédia Kiadó, Budapest, 2000, ISBN 963-8477-38-5.
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk
[szerkesztés]- Magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963–1965.
- Magyar nagylexikon XVI. (Sel–Szö). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. ISBN 963-9257-15-X
- Irodalmi muzeológusok kislexikona, összeáll: S. Püski Anikó, In: A Petőfi Irodalmi Múzeum évtizedei, Budapest, Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ (PIM), 2000
- Révai új lexikona XVII. (Sz–Toa). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2006. ISBN 963-955-636-X
- Új magyar életrajzi lexikon VI. (Sz–Zs). Főszerk. Markó László. Budapest: Helikon. 2007. ISBN 963-547-414-8
- Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7
