Szántó Eleázár
| Szántó Eleázár | |
 | |
| Született | Seligmann Eleázár 1829. május 29. Kajászószentpéter |
| Elhunyt | 1893. február 15. (63 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Salgótarjáni utcai zsidó temető (Keleti út/1. szakasz, VII. parcella)[1] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szántó Eleázár témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szántó Eleázár, olykor Eleuzar (Lázár), 1882-ig Seligmann[2] (Kajászószentpéter, 1829. május 29. – Budapest, 1893. február 15.) iskolaigazgató.
Élete
[szerkesztés]Mint rabbinak fia, eleinte teológiai tanulmányokkal foglalkozott, Pesten a Hampel-féle kereskedelmi iskolában tanult, de hajlamát követvén, tanítói pályára lépett. A tanítói oklevél elnyerése után 1850. április 11-én Székesfehérvárra hívták az ottani zsidó iskolához, ahol 1855-ig tanított. 1855-től négy éven át Szegeden, majd 10 éven át a pécsi királyi mintafőtanodánál volt tanító. Itt megyei bizottsági tagnak is megválasztották, ami tanítónál ritka eset volt. A Pesti Izraelita Hitközség magyar szellemben teljesen átszervezendő iskolájának igazgatói székébe hívta. Ezen iskolát Szántó haláláig vezette és teljesen megmagyarosította. 1870-ben a fiatal Országos Izraelita Tanítóegyesület alelnökének, 1874-ben elnökének választotta. Az országos zsidó tanítóságának vezére lett és az akkor alapított Országos Izraelita Tanügyi Értesítőnek szerkesztőjeként is tevékenykedett, 1890-ig, majd 1892. szeptember 1-től haláláig. E lapban nagy sikerrel szállt síkra a zsidó tanítóság erkölcsi és anyagi helyzetének javításáért. I. Ferenc József 1887. február 23-án az Arany Érdemkereszttel tüntette ki.
A Salgótarjáni utcai zsidó temetőben helyezték örök nyugalomra.[3]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Nemzeti nagylétünk nagy temetője, 367
- ↑ A Belügyminisztérium 1882. évi 31999. sz. rendelete. Névváltoztatási kimutatások 1882. év 15. oldal 6. sor.
- ↑ ÖRÖKLÉT - Szántó Eleázár (? – 1893): J. Parcella 58. Sor 22. sírhely
Források
[szerkesztés]- Zsidó kultúrtörténeti emlékek Fejér megyében. Székesfehérvár, Szent István Király Múzeum, 2004. május 20-december 23. A kiállítást rendezte és a tanulmányt írta Gergely Anna. Székesfehérvár, 2004. (online elérés)
- Szántó Eleázár. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2015. június 29.)
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 825-826. o. Online elérés
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIII. (Steiner–Télfy). Budapest: Hornyánszky. 1909.
