Szábit ibn Kurra
| Szábit ibn Kurra | |
| Született | أبو الحسن ثابت بن قرة بن زهرون الحراني الصابئ 826 körül Harrán |
| Elhunyt | 901. február 19. Bagdad |
| Állampolgársága | Abbászida Kalifátus |
| Gyermekei | Sinan ibn Thabit |
| Foglalkozása | tudós, műfordító, matematikus, csillagász, asztrológus, történetíró |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Abu l-Haszan Szábit ibn Kurra al-Harráni (arab betűkkel أبو الحسن ثابت بن قرة الحراني – Abū l-Ḥasan Ṯābit ibn Qurra al-Ḥarrānī; Harrán, 826 k. – Bagdad, 901. február 19.) szír származású középkori muszlim tudós, műfordító, matematikus, csillagász, asztrológus és történetíró volt.
Élete
[szerkesztés]Harránban született, szábeus családban, és pénzváltóként tevékenykedett. Korának híres matematikuscsaládja, a Banu Músza figyelt fel tehetségére, így Bagdadba vitték, ahol matematikát, asztrológiát és filozófiát tanult az iskolájukban, amelyet később ő vezetett tovább. Tudósként élete végére olyan nagy tekintélyre tett szert, hogy al-Mutadid kalifa (892–902) őt kérte fel uralkodása történetének megírására. Később számos családtagja, köztük fiai és unokái is a nyomdokaiba léptek, és híres tudósok lettek (egyik unokája, Ibráhím ibn Szinán matematikusként, egy másik, Szábit ibn Szinán pedig történetíróként szerzett hírnevet).
Munkássága
[szerkesztés]Szábit ibn Kurra fordítóként és szerzőként is jelentős eredményeket ért el. Arabra fordította Arkhimédész munkáját a gömbről és a hengerről, Apollóniosz kúpszeletekkel foglalkozó műveinek ötödik, hatodik és hetedik könyvét, valamint Geraszai Nikomakhosz Bevezetés a számelméletbe című művét, emellett mások fordításait is kiigazította (pl. Eukleidész Elemek című művének, illetve Klaudiosz Ptolemaiosz Almagesztjének fordítását).
Önálló műveinek számát a középkori bibliográfusok 150-re tették. A matematika terén a geometria, a számelmélet és a geometrikus algebra területei foglalkoztatták, sokat foglalkozott az infinitezimális (végtelenül kis) számokkal. Nevéhez fűződik az első, barátságos számok kiszámítására vonatkozó tétel megalkotása. A csillagászat tárgykörében alapvetően az elméleti, vagy matematikai asztronómiát művelte. Emellett orvostudományi, statikai és történeti műveket is alkotott. Számos könyve, köztük a kalifai felkérésre írt történeti munka, nem maradt fenn.
|
Ez a matematikusról szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
Források
[szerkesztés]- R. Rashed – R. Morelon: Thābit b. Ḳurra. In Encyclopaedia of Islam, X. kötet. Szerk. P. J. Bearman, Th. Bianquis, C. E. Bosworth, E. van Donzel, W. P. Heinrichs. Leiden: E. J. Brill. 2000. 428–429. o.
- Hugh Kennedy: The Prophet and the Age of the Caliphates: 600–1050. London: Longman. 1986.
- Goldziher Ignác: Az arab irodalom rövid története. Budapest: Kőrösi Csoma Társaság. 2005. ISBN 9638378212
