Sutjeska (folyó)
| Sutjeska | |
| Сутјеска | |
 | |
| Vratar, a Sutjeska-szurdok legszűkebb része | |
| Közigazgatás | |
| Országok | Bosznia-Hercegovina |
| Települések | Gacko, Foča |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 33 km |
| Forrásszint | 1530 m |
| Vízgyűjtő terület | 322 km² |
| Forrás | A Volujak alatt |
 é. sz. 43° 12′ 51″, k. h. 18° 40′ 45″43.214108°N 18.679085°E | |
| Torkolat | Drina |
| é. sz. 43° 22′ 24″, k. h. 18° 47′ 38″43.373400°N 18.794000°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sutjeska témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Sutjeska (szerbül: Сутјеска) a Drina 33 km hosszú bal mellékfolyója Bosznia-Hercegovina délkeleti részén, a Boszniai Szerb Köztársaság területén. A folyó mentén található különleges természeti értékek védelmére hozták létre 1962-ben a Sutjeska Nemzeti Parkot, amely az első ilyen volt a mai ország területén.[1]
Földrajza
[szerkesztés]A felső szakaszjellegű hegyi folyó számos kis forrás összefolyásából fakad a Čemerno-medencében, Gacko községben a Montenegróval határos területen. A forrás közvetlenül a Volujak (2336 m) alatt található, nem messze a Maglićtól (2386 m), amely Bosznia-Hercegovina legmagasabb pontja.[2]
A folyó kezdetben északnyugatra folyik öt kilométeren át, majd északra fordul. Itt a Sutjeska egy helyenként nagyon keskeny szurdokot képez, amelyet a Trebinje és Foča közötti M20-as főút is használ. A legszűkebb részt Vratarnak, azaz kapuőrnek nevezik. A legtöbb szurdok, amely elválasztja a Maglić-hegységet a nyugati Zelengorától, amely szintén meghaladja a 2000 métert, a Sutjeska Nemzeti Park része.[3]
A szurdok kijáratánál, ahol a Sutjeska völgye kiszélesedik, a Foča községhez tartozó Tjentište található, amely főleg az 1943 tavaszán a németek és a partizánok között lezajlott sutjeskai csata emlékműegyütteséről ismert.[4] Popov Most falunál az út elhagyja a folyó völgyét, amely itt keletre fordul és végül Bastasinál torkollik a Drinába.
A Sutjeskának nincsenek nagyobb mellékfolyói. A folyóba ömlő egyik legismertebb hegyi patak a Perućica, amely a Sutliškától keletre, a Maglić azonos nevű ősi erdőjéből ered, és amely után a Perućica-rezervátumot a Sutjeska Nemzeti Park mag zónájának nevezik. A folyó nagyrészt természetes, és sehol sem duzzasztották fel, a vízgyűjtő terület is csak ritkán lakott.
Galéria
[szerkesztés]-
A Sutjeska-szurdok -
A völgyben húzódó főút -
A sziklás meder
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ NACIONALNI PARK SUTJESKA – Dobrodošli na sajt NACIONALNOG PARKA SUTJESKA (sr-RS nyelven). [2021. május 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
- ↑ Maglič | mountain, Bosnia and Herzegovina (angol nyelven). Encyclopedia Britannica. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
- ↑ László 2020-01-07, Kovács: A Sutjeska Nemzeti Park a Maglić-hegységben – Csámborgó (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2021. április 1.)
- ↑ Az önjáró kommunista (magyar nyelven). 24.hu, 2010. december 29. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Sutjeska (Fluss) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
