Ugrás a tartalomhoz

Principál

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Superoctave szócikkből átirányítva)
Principál regiszter

A Principál az orgona egyik alapvető regisztere.

német: Prinzipal
francia: Montre, Principal, Prestant, Doublette
olasz: Principale, Flautado
angol: Diapason, Octave
magyar: Principál

Leírás

[szerkesztés]
Principál síp

8' alap-orgonaregiszter. Ajaksíp, az orgona hangzásának alapját szolgáltatja. Nyitott, cilindrikus fémsíp vagy négyszög-alapra készített fasíp. Átmenetet képez a szűkméretű (vonós) és a bőméretű (fuvola) síp között. Minden művön (manuálon) előfordulhat 8', 4' és 2', a főművön akár 16' változatban is. Pedálművön is előfordul 16', igen nagy orgonákon 32' változatban.

Változatok

[szerkesztés]

Prinzipalbass, Majorbass (32', 16', 8')

[szerkesztés]

Német megfelelője azoknak a 32', 16' vagy 8' Principáloknak, melyek a pedálművön találhatók.

Octavbass (8')

[szerkesztés]

Német megfelelője a pedálban található, általában 8' Principálnak. A név arra enged következtetni, hogy az alapregiszter egy 16' Principál, és az Octavbass 8' felhangként kapcsolódik bele a hangképbe.

Montre (16', 8')

[szerkesztés]

Francia megfelelője azoknak a 16' vagy 8' Principáloknak, melyek általában a főművön találhatóak és a homlokzatban foglalnak helyet. A szó a francia montrer – mutatni szóból származik.

Praestant (16', 8', 4')

[szerkesztés]

Praestant vagy Prestant a német, illetve francia megnevezése azoknak azoknak a 4', esetenként 8' Principáloknak, melyek a homlokzatban állnak.

Doublette (2')

[szerkesztés]

Francia megfelelője a 2' Principálnak.

Octave, Superoctave (4', 2')

[szerkesztés]

Gyakran előforduló principálregiszter. 2' változatának neve gyakran Superoctave.

Kvint, Quint (2 2/3', 1 1/3')

[szerkesztés]

A hangzás színesítése érdekében használnak olyan regisztereket, amelyek nem az alaphang oktávja. Ezek közül a leggyakoribb a kvint, mert ez a 2. hang a felhangsorban.

A 8'-hoz tartozó kvint a 2 2/3', szokásos elnevezései Nasard, Nasat vagy egyszerűen Kvint (Quint).

A 4'-hoz az 1 1/3' tartozik, Larigot vagy Superquint.

A pedálban is használatos, a 16' alapját 5 1/3' kvint erősíti (Nasat, Lokáció), jóval komorabb, teltebb hangzást ad. Ritkán az is előfordul, hogy szűk teremben nincs elég hely a 16' magas sípoknak, ekkor 8' és 5 1/3' regiszterek segítségével imitálják a 16'-as alapot.

A kvint után a még szokták használni a (nagy)tercet, ami felhangsor 5. eleme.
A 8' alaphanghoz 1 3/5', a 4'-hoz 4/5', valamint a 16'-hoz 3 1/5' terc tartozik.

Ritkábban használt a (kis)szeptim, a felhangsor 7. tagja.
8'-nál 1 1/7', 4'-nál 4/7', 16'-nál 2 2/7' magasságú sípok adják az alaphang szeptim (7.) felhangját.

Mixtúra

[szerkesztés]

Több sípsorból álló regiszter, jelentése kevert. Általában oktáv és kvint felhangokból áll, azaz 2 2/3', 2', 1 1/3' és 1' sípsorokat tartalmaz, nagyobb hangszerekben előfordulhat 4', 2/3' és 1/2' is, továbbá terc, esetleg szeptim is.

Olykor változó számú sípsorból áll, a mélyebb hangokhoz ugyanis több felhang is belefér a hallható tartományba.

Sesquialtera

[szerkesztés]

Kétsoros regiszter, egy kvintből (2 2/3') és egy tercből (1 3/5') áll. Éles hangja miatt szólisztikus regiszter (8' regiszter mellett)

További változatok

[szerkesztés]
Cello Diapason English Diapason Quint Diapason
Diapason Magna Fifteenth Salicional Diapason
Diapason Phonon Groben Principal Schönprinzipal
Diapason Sonora Italian Principal Small Open Diapason
Diaphonic Diapason Magnaton Solo Diapason
Diskant Prinzipal Major Principal Solo Prinzipal-Flöte
Double Diapason Octave Unterchormassbass
Early English Diapason Prinzipalbass Wood Diapason
Prinzipaldiskant

Források

[szerkesztés]
  • zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap