Ugrás a tartalomhoz

Sugár Gyula (festő)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sugár Gyula
Született1924. augusztus 2.
Dunaföldvár
Meghalt1991. június 25.
Budapest
Alkotott19441991
Nemzetiségemagyar

Sugár Gyula (Dunaföldvár, 1924. augusztus 2.Budapest, 1991. június 25.) magyar festőművész.

Életrajza

[szerkesztés]

A kalocsai tanítóképzőben érettségizett 1943-ban. A Képzőművészeti Főiskolát az 1944/45-ös tanévben kezdte meg, mesterei: Bernáth Aurél és Domanovszky Endre. Tanulmányai során, 1947-ben ösztöndíjasként hosszabb időt tölt Olaszországban. Bortnyik Sándor rektorsága alatt újból le kellett diplomáznia, 1951-ben végzett. Ezt követően egy ideig Rabinovszky Máriusz tanársegédje a főiskola művészettörténeti tanszékén. A "Négyesfogat" néven ismert művésztársaság tagja Jánossy Ferenccel, Nuridsány Zoltánnal és Orosz Gellérttel. 1949-ben már közösen állítanak ki a Fényes Adolf teremben. "A négyesfogat nekiiramodott, de a szocreál megállította." jellemzi pályakezdésüket Frank János Új Művészet-beli cikkében (1992/1), majd így folytatja a festőbarát méltatását: „Játszom a gondolattal, mi lett volna, ha Sugár, a maga idejében, főiskolai festő-tanárként működik: ennek a sziporkázó egyéniségnek a kisujjában volt minden fortély, titok.”

1947-ben Rómában mutatkozott be először kiállításon, majd rendszeresen kiállított a hazai csoportos tárlatokon. Az 50-es és 60-as évektől városképeket festett, majd csendéleteket. Az évtized végén a görög-római mitológia felé fordult érdeklődése: alakjai különféle emberi archetípusokat jelenítettek meg. A 70-es évektől különös, hibrid lények - pl. egy hattyú, egy férfi és egy nő részeiből összegyúrt teremtmény - népesítik be kompozícióit. Képein a kor jellegzetes alakjai bukkannak fel expresszív torzulásokat mutatva, csendes szürrealizmusba ágyazottan, sokszor a képbe írt szövegek környezetében. A modernség álarca mögül előtörő démoni jegyek minden ijesztősségük ellenére is kapnak valamiféle ironikus jelleget, szkeptikus felhangot, talán éppen a látvány korhoz kötöttsége által. Ezekből a töredék-szerű részletekből összeállított lények mellé néhány rejtélyes értelmű feliratot, mozaikszavakhoz hasonló betűkombinációt festett képeire. Ezek a csapongó fantáziájú, de szorongásos hangulatú festmények alkotják életművének legjelentősebb műcsoportját. Olajképein kívül nagyszámú akvarellt készített, és grafikai termése is jelentékeny. Sokszínű művész volt. Foglalkozott fotómontázzsal, alkotott plasztikákat, mobilokat és gobelin-terveket is.

A hivatalos művészeti közélet helyett inkább a baráti és családi kört választja, 1949 óta barátai közt tudhatja például Mándy Ivánt, akinek írói világával festészete több ponton is rokonságot mutat.

Topor Tünde [kiegészítve]

Díjak

[szerkesztés]
  • 1973. a Képcsarnok pályázatának III. díja.
  • 1974. egri Akvarell Biennálé I. díja
  • 1975. Ezüstgerely-díj
  • 1976. A Kulturális Minisztérium különdíja, Debrecen megyei jogú város tanácsának díja.

Kiállításai

[szerkesztés]

Önálló kiállításai

[szerkesztés]
  • 1949 Fényes Adolf Terem, Budapest [Jánossy Ferenccel, Nuridsány Zoltánnal, Orosz Gellérttel]
  • 1962 Fényes Adolf Terem, Budapest
  • 1969 Csók István Galéria, Budapest
  • 1971 Képcsarnok, Szeged
  • 1973 Galerie Jülich, Düsseldorf
  • 1976 Műcsarnok, kamaraterem, Budapest
  • ........ Egry Terem, Nagykanizsa
  • 1979 Képcsarnok, Pécs
  • 1981 Béri Balogh Ádám Múzeum, Szekszárd
  • ........ Boglárlelle
  • 1983 Csók István Galéria, Budapest
  • 1988 Szekszárd
  • 1988 Mítoszok és démonok, újpesti Mini Galéria
  • 1993 Mítoszok és démonok, Budapest Galéria, Budapest (katalógus)
  • 2005 Fény, de nem vakít, Deák Erika Galéria, Budapest

Válogatott csoportos kiállítások

[szerkesztés]
  • Magyar Képzőművészeti Kiállítások (Műcsarnok)
  • Egri Akverellbiennálék
  • Balatoni Nyári Tárlatok (Balatoni Múzeum, Keszthely
  • 1947 via Margutta, Róma
  • 1949 Magyar Ifjúsági Képzőművészeti Kiállítás, Fővárosi Képtár, Budapest
  • 1964 Dolgozó emberek között, Ernst Múzeum, Budapest
  • 1971 Vadászati világkiállítás, Műcsarnok, Budapest
  • 1973 Kortárs festők Budapestről, Csontváry Terem, Pécs
  • 1979 Nemzetközi Művészeti Vásár, Basel
  • 1983 Hungarian Graphics, New Orleans
  • 2002 Sugár család, 2B Galéria, Budapest
  • 2007 Látomásos realizmus, Budapest Galéria
  • 2008 Műgyűjtők Éjszakája: Sugár Gyula kiállítása, Körmendi Galéria, Falk Miksa utca
  • 2013 Álom ébren - Reverie, kiállítás a Magyar Pszichoanalitikus Egyesület megalakulásának 100. évfordulójára, 2B Galéria, Budapest

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Frank János: Sugár Gyulánál, Élet és Irodalom, 1968. szeptember 21.
  • Frank János: katalógusszöveg, 1981
  • Lakatos István: katalógusszöveg, 1981
  • Mándy Iván: Mítoszokról, démonokról, Magyar Nemzet, 1988 május 14
  • Frank János: Sugár Gyula emlékére, Új Művészet, 1992/1.
  • Vadas József: Démonok festője, Magyar Hírlap, 1993. november 30.
  • Bia: Közöttünk a démonok. Magyar Narancs, 1993. december 9.
  • Dombrovszky Ninette: Sugár Gyula, katalógusszöveg, Budapest Galéria, 1993
  • Erdősi Anikó: A képzelőerő balesetet okoz, Artmagazin, 2005/2