Ugrás a tartalomhoz

Sugár Andor

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sugár Andor
Sugár Andor portréja (Sugár Kata felvétele)
Sugár Andor portréja (Sugár Kata felvétele)
Született1903. március 10.
Budapest
Elhunyt1944
SárvárAuschwitz között
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
A Wikimédia Commons tartalmaz Sugár Andor témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Sugár Andor (Budapest, 1903. március 10.SárvárAuschwitz között, 1944. május)[1] magyar festőművész.

Életpályája

[szerkesztés]

Sugár (Sonnenschein) Gyula (1870–1931)[2] és Koricsoner Ilona (1876–1944)[3] fiaként született.[4] Podolini-Volkmann Artúr szabadiskolájában tanult, majd 1924-től 1927-ig ékszerkészítőként dolgozott Olaszországban sógorával, Dési Huber Istvánnal. Hazatérése után tagja lett a Szocialista Képzőművészek Csoportjának.

1931. október 12-én Budapesten feleségül vette Kalmár Katalin Ágnest,[5] akit Sugár Kata néven tart számon a magyar fotótörténet.[6] 1940–1943 között többször volt munkaszolgálaton, de a háború alatt is festett, rajzolt. Idegbetegségben szenvedő felesége 1943-ban öngyilkos lett.[7] Sugár Andor a következő év februárjában feleségül vette régi ismerősét, Mauthner Zsuzsát. A német megszállás után, 1944 áprilisában feleségével együtt tartóztatták le mint kommunista felforgatót, majd a sárvári internálótáborba került. Auschwitz felé tartva halt meg, ismeretlen időpontban. Az elhalálozás időpontjául a bíróság 1944. május 15-ét állapította meg.[8]

Művei (válogatás)

[szerkesztés]
  • Partra menő, (olaj, karton 32.5 x 54 cm)
  • Csendélet a KUT folyóirattal, (olaj, karton 50 x 34 cm)
  • Tengerparton, (olaj, karton 32.5 x 54 cm)
  • Építők, (tempera, karton 69 x 50 cm)
  • 1926 Golgota, (Rézkarc, papír 11 x 15 cm)
  • Fekvő nő, (szén, papír 47 x 59 cm)
  • Csendélet mandolinnal, (olaj, karton 67 x 52.5 cm)

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]