Ösöd
Ösöd (Sudince) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Besztercebányai | ||
Járás | Korponai | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1245 | ||
Polgármester | Daniela Šinková | ||
Irányítószám | 962 69 | ||
Körzethívószám | 045 | ||
Forgalmi rendszám | KA | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 85 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 18 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 185 m | ||
Terület | 4,09 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 12′ 50″, k. h. 18° 52′ 30″48.213889°N 18.875000°EKoordináták: é. sz. 48° 12′ 50″, k. h. 18° 52′ 30″48.213889°N 18.875000°E | |||
Ösöd weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Ösöd témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Ösöd (szlovákul: Sudince) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Korponai járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Ipolyságtól 22 km-re északnyugatra, a Lissó patak völgyében fekszik.
Története
[szerkesztés]1245-ben "Zyud" alakban említik először, Hont várának uradalmához tartozott. Neve magyar személynévből keletkezett. 1263-ban "Usud", 1387-ben "Wsudy" alakban szerepel írott forrásokban. A Koháry és Sembery családok birtokolták, később a Coburg család tulajdona. 1715-ben 19 háztartása volt. 1828-ban 38 házában 228 lakos élt. Lakói szőlőműveléssel, pásztorkodással foglalkoztak. A 19. század közepén 4 katolikus és 184 evangélikus lakosa volt.
Vályi András szerint "ÖSSÖD. vagy Öszöd Szudnicze. Tót falu Hont Várm. földes Ura G. Koháry Uraság, többnyire evangelikusok, fekszik n. k. Bátfaluhoz, d. Házas Márothoz, n. ny. é. Lissótól egy egy órányira, fája nints, legelője szoross, szőlő hegye igen jó borokat terem, mellyeket helyben jól eladhatnak, vidékiek is bírnak nálok szőlőket, keresetre is jó módgyok van."[2]
Fényes Elek szerint "Össöd, tót falu, Honth vmegyében, Szebelébhez délre 2 mfd., 9 kath., 184 evang. lak. Legelője szűk, bora legjobbnak tartatik a megyében. F. u. h. Coburg. Ut. p. Szántó."[3]
A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Ipolysági járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 219, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.
2001-ben 73 szlovák lakosa volt.
2011-ben 72 lakosából 64 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Evangélikus temploma 1858-ban épült, későklasszicista stílusban.
- A községben 300 éves hársfa található, mely kiváló tájékozódási pont.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.