Stjepan Miletić
Stjepan Miletić | |
Született | 1868. március 24. Zágráb |
Elhunyt | 1908. szeptember 8. (40 évesen) München |
Állampolgársága | Ciszlajtánia |
Gyermekei | Oktavijan Miletić |
Foglalkozása | színházi rendező, színikritikus, irodalmár, színigazgató |
Sírhelye | Mirogoj temető (Division RKT, site 920, #37)[1] |
A Wikimédia Commons tartalmaz Stjepan Miletić témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Stjepan Miletić (Zágráb, 1868. március 24. – München, 1908. szeptember 8.) horvát színházi rendező, színikritikus, irodalmár, a zágrábi Horvát Nemzeti Színház intendánsa.
Családja és ifjúsága
[szerkesztés]Az ifjabb Stjepan Miletić 1868-ban született Zágrábban, nemesi családban. Bécsben tanult filozófiát, és ott szerezte meg doktorátusát is.
A Miletićek egy ismert zenggi (horvátul: Senj) uszkók nemesi család sarjai voltak. A família származását a bosznia-hercegovinai Vitez városáig vezette vissza. A családnak két ága ismert: a zenggi és a petrinjai.
A Miletićek jelentős pozíciót foglaltak el és fontos szerepet töltöttek be Zengg város történelmében, többségükben neves katonák, bírák vagy egyházi méltóságok voltak. A család néhány tagja a zenggiek bécsi küldöttségeinek is a tagja volt.
A família legkorábbi írásos említése egy katonai állományjegyzékből való, amelyben megneveztek egy Mihovil Miletić nevű tisztet havi nyolcforintos zsolddal. Ismert még Vid Miletić bíró neve is, aki a Vukasović nemesi család elleni 1698-as folyamodvány aláírója volt. Ugyancsak ez a vezetéknév tűnik fel egy domborműves kőcímeren is a zenggi nemes és főesperes, Dominika Miletić síremlékén a helyi Szent Ferenc templomban. Emellett ismert még a család címere a Gabrijel Miletićnek kiállított nemesi adománylevéből is 1817-ből, amelyik néhány részletében eltér Dominika Miletić 1641-es címerétől.
A nemesi család már említett zenggi és petrinjai nemzetsége mellett ismert még a Miletićek nem nemesi része is a bunyevác Krmpoćanok ágában. Ők a 17. század elején telepedtek le Ledenica, Klenovica, Krmpote, Podgorje, Karlobag és Lika környékén, ahol leszármazottaik ma is igen nagy számban élnek.
Pályafutása és munkássága
[szerkesztés]Stjepan Miletić ifjú éveitől kezdve folyamatosan írt irodalmi és színházi kritikákat, valamint színműveket, amelyeket Zágrábban be is mutattak. Miután 1894. február 11-én átvette a zágrábi Horvát Nemzeti Színház (Hrvatsko Narodno Kazalište; vagyis a rövidítésben használt nevén: HNK) irányítását, több jelentős adminisztratív, műszaki és művészeti újítást vezetett be, s ezért is tartják őt a horvát színjátszás egyik legnagyobb reformerének. Ő honosította az intézményben az intendáns funkcióját, az elektromos világítást, felújította az operajátszást, megszervezte az első horvátországi színitanodát.
A vezetése alatt megkezdett második évadban, 1895. október 14-én új épületbe költöztette a HNK-t.
Mindössze négy évadon át állt a színház élén, s mégis kitörölhetetlen nyomot hagyott nemcsak annak életében, de a horvát színjátszás történetében is. Gazdag ember lévén, igen sok pénzt költött a színházra, ami egyúttal lehetőséget adott neki arra is, hogy önállóan, és többnyire zavartalanul véghezvigye színházpolitikai elképzeléseit, s nem függött az állami támogatásoktól, dotációktól.
A nyelvápoláson (nyelvi tisztaságon), a játékstílus modernizálásán, a zágrábi színház repertoárjának fejlesztésén végzett munkáját később a memoárszerű, illetve elemző jellegű kötetében foglalta össze 1904-ben Horvát színjátszás (Hrvatsko glumište) címmel. Több drámai művet és librettót is írt. Tisztelői joggal tartják őt a horvát színjátszás megteremtőjének, megalapozójának.
Irodalmi és közéleti tevékenysége
[szerkesztés]Stjepan Miletić ajándékozta Zágrábnak a Preradović-emlékművet, amelyik ma is látható a fővárosban, a 17. századi horvát költőről, műfordítóról és katonáról, Petar Preradovićról elnevezett téren.
Miletić több színművet írt a legkülönfélébb műfajokban: komédiákat, tragédiákat, bohózatokat. Az irodalomtörténet négy fontosabb drámáját jegyzi, amelyekből magyar fordítás nem készült. Ezek eredeti címen a következők: Grof Paližna, Boleslav, Tomislav, Pribina.
Ezen kívül Stjepan Miletić lírai költemények szerzője is volt.
Leszármazottai
[szerkesztés]Stjepan Miletić fia, Oktavijan Miletić, a kiváló operatőr, a horvát (és a korabeli jugoszláv) filmgyártás úttörője volt, és Lisinski címmel 1944-ben ő rendezte az első horvát hangosfilmet is.
Halála
[szerkesztés]Stjepan Miletić 1908. szeptember 8-án hunyt el Münchenben. Földi maradványait a Mirogoj nevű zágrábi központi temetőbe szállították, ahol a Miletićek családi sírboltjában 1908. szeptember 13-án helyezték örök nyugalomra.
Források
[szerkesztés]- Boro Drašković: Paradoks o reditelju, Biblioteka Sterijinog pozorja, Dramaturški spisi, Novi Sad, 1988.
- Enver Ljubović: Plemićka obitelji Miletić i njihovi grbovi (tanulmány a Miletić-családról és nemesi címereiről – horvát nyelven)
- A Horvát Nemzeti Színház történetének összefoglalója az intézmény honlapján (horvát nyelven)
- Idemo u kazalište (Zágráb város hivatalos honlapjának összefoglalója a település színháztörténetéről – horvát és angol nyelven)
- Virtualna izložba – A zágrábi Városi Könyvtár kiállításának virtuális változata
További információk
[szerkesztés]- Rendezők és szobafestők: Merényi, Gavella, Drašković és Miletić[halott link]
- Rendezők és szobafestők: Merényi, Gavella, Drašković és Miletić (a szerző honlapján)[halott link]
- Személyes rendezői abrakadabra
- Személyes rendezői abrakadabra (a szerző honlapján)[halott link]
- ↑ https://www.gradskagroblja.hr/trazilica-pokojnika/15, 2022. december 18.