Stjepan Kljuić
| Stjepan Kljuić | |
| Bosznia-Hercegovina elnökségének horvát tagja | |
| Hivatali idő 1990. december 20. – 1996. október 5. | |
| Utód | Krešimir Zubak |
| Bosznia-Hercegovinai Horvát Demokratikus Közösség 2. elnöke | |
| Hivatali idő 1990. szeptember 7. – 1992. február 2. | |
| Előd | Davorin Perinović |
| Utód | Milenko Brkić |
| Bosznia-Hercegovinai Olimpiai Bizottság elnöke | |
| Hivatali idő 1992 – 1997 | |
| Született | 1939. december 19. (84 éves)[1] Szarajevó |
| Foglalkozás |
|
Stjepan Kljuić (Szarajevó, 1939. december 19.) boszniai horvát író, újságíró, egykori boszniai horvát politikus,[2] a boszniai háború előtt és alatt a Bosznia-Hercegovinai Köztársaság elnökségének horvát tagja. A Bosznia-Hercegovinai Horvát Demokratikus Közösség elnöke. Az alapítástól, 1992-től 1997-ig Kljuić volt a Bosznia-Hercegovinai Olimpiai Bizottság első elnöke is.
Élete és pályafutása
[szerkesztés]A Szarajevói Egyetem Filozófiai Karán tanult. 1965-től 1971-ig újságíróként dolgozott Oslobođenjében, majd a zágrábi „Vjesnik” folyóirat szarajevói tudósítója volt. A boszniai háború alatt, 1990 és 1996 között bosznia-hercegovinai elnökség horvát tagja, valamint 1990-ben a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ BiH) párt alapító tagja és második elnöke volt. A HDZ BiH elnökeként tiltakozott az ellen, hogy a horvátok támogassák Alija Izetbegović megválasztott kormányát.[3] A HDZ központi vezetése azonban Zágrábban nyomást gyakorolt Herceg-Bosznia helyi vezetésére, hogy menesszék őt vezetői pozíciójából.[4] Helyére Milenko Brkić került.[3]
A Bosznia-Hercegovinai Olimpiai Bizottság 1992-es megalapításakor Kljuićot választották meg a bizottság első elnökévé.[5] 1994-ben megalapította saját pártját,[6] a többnemzetiségű Boszniát támogató Republikánus Pártot. A 2002-es általános választáson a párt horvát elnökjelöltjeként indult, de nem választották meg. Később részt vett az korábbi Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket kivizsgáló Nemzetközi Törvényszék (ICTY) eljárásában.[7]
Fő művei
[szerkesztés]- Ferhatović majstor driblinga, Sarajevo, 1964.
- Želja za pobjedom (romantikus életrajz), 1971.
- Junaci iz Los Angelesa (rádiódráma), 1984.)
- Cahrinomanuš (televíziós dráma), 1986.)
- Elbeszélések, útleírások, publicisztikai munkák – különböző folyóiratokban.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Hrvatski biografski leksikon (horvát nyelven), 1983
- ↑ Mirko Marjanović, Leksikon hrvatskih književnika BiH od najstarijih vremena do danas|Leksikon hrvatskih književnika Bosne i Hercegovine od najstarijih vremena do danas, Matica hrvatska Sarajevo, HKD Napredak, Sarajevo, 2001.
- ↑ a b Ramet, Sabrina P.. The Three Yugoslavias: State-Building and Legitimation, 1918-2004. Indiana University Press, 343. o. (2006). ISBN 0-271-01629-9
- ↑ „Division of Bosnia was Tudman's Only Option”, Tjednik , 1997. május 16.. [2011. június 5-i dátummal az eredetiből archiválva]
- ↑ Historija. Olimpijski komitet Bosne i Hercegovine. [2010. február 15-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ „SDA se ne boji Lagumdžije i Silajdžića”, Dani , 2001. március 2.
- ↑ Nettelfield, Lara J.. Courting Democracy in Bosnia and Herzegovina: The Hague Tribunal's Impact in a Postwar State. Cambridge University Press, 70. o. (2010). ISBN 978-0-521-76380-6
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Stjepan Kljuić című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
