Stephanides Károly (1904–1976)
Stephanides Károly | |
Született | 1904. szeptember 21.[1] Kolozsvár[1] |
Elhunyt | 1976. június 16. (71 évesen)[2] Budapest[2] |
Állampolgársága | magyar |
Szülei | Stephanides Károly |
Foglalkozása |
|
Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (11/1-1-30)[3] |
A Wikimédia Commons tartalmaz Stephanides Károly témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Stephanides Károly, ifjabb (Kolozsvár, 1904. szeptember 21. – Budapest, 1976. június 16.) zeneszerző, karmester, korrepetitor, zongora- és énektanár, idősebb Stephanides Károly zeneszerző fia.
Pályafutása
[szerkesztés]Apja, idősebb Stephanides Károly elismert és híressé vált zeneszerző, karmester, édesanyja Zelinka Hermina voltak.
A Zeneakadémián szerzett képesítést, s az apja által a Fővárosi Operettszínházban vezényelt és vezetett zenekarban karmesterként helyettesítést is ellátott, énekesi és szólam-korrepetitori tevékenységet végzett, s szükség esetén zongorán játszott, vagy kísért. A szakmában a jó megjelenésű, képzett fiatalember apja árnyékában élt, s „Kis Stefi” néven emlegették.
Az 1920-as évek végéig az Uránia filmszínház zenekarát vezényelte (a némafilmek alatt). Komoly hangversenyjellege volt ezeknek a zenei filmkíséreteknek. 1926-ban a berlini UFA Filmgyár és Filmszínház budapesti fiókja, az UFA, és az Uránia Filmszínház párhuzamosan adta a Friedrich Wilhelm Murnau által rendezett Faust filmet, amelyben Emil Jannings játszotta Mephistót és Ivette Guilbert Márthát. Idősebb Stephanides Károly az UFA előadásait, ifjabb Stephanides Károly az Uránia előadásait vezényelte, s mindketten „a rendelkezésre álló gazdag Faust-zeneirodalomból választották ki és saját szerzeményeikkel bővítették a kísérőzenét” neves operaénekesek, színészek éneke, szavalata mellett.[4] Az Uránia Színházban a film előtt Demény Artúr, Szász Edith, Mály József és Benkő Miklós operaénekesek, továbbá a Palesztrina-kórus vegyeskara énekelt. A zenekart ifj. Stephanides Károly zeneigazgató vezényelte.[5]
Vezényelt 1927/30-ban a Palace filmszínházban is, mely az Erzsébet körút 8. alatt (a New York-palotával szemben) volt található, folyamatosan, kétóránként napi négy vetítési időszakban.
1929. július 7-én egy bankigazgató lányát, Körmendi Frim Veronikát vette nőül. A világválság okozta anyagi bizonytalanság is oka lehetett, hogy házasságuk 1932-ben válással végződött.[6]
Apjával sokat szerepelt, dolgozott együtt, ám a hangosfilm megjelenésekor egyik fő keresetét, a filmszínház-zeneigazgatói állását elvesztette. 1930-ban az Uránia Filmszínházat az UFA Berlini Filmgyárnak adták el. Zongora- és énekleckék adásával tartotta fenn egzisztenciáját. Szüleihez költözött vissza a VII. kerületi Erzsébet körút 1. szám alatti lakásba, de a nyugdíját elvesztő apa, s így szülei szintén válságos éveket éltek át ekkor. 1936-ban gyógyszer-túladagolás miatt a Rókus Kórházban kezelték.[7]
1938-tól a Színművészeti és Filmművészeti Kamara III. Művészeti ügykezelők csoportjának tagja volt.[8]
1939. május 21-én újra megnősült és Kozineki Diósy Sándor Szilárd (1867. április 27.–1921. november 13.) tábornok félárva leányát, Diósy Évát (anyja Haan Olga, 1885–1981) vette feleségül.[9] Házasságukból egy leányuk született, a később angol nyelvésszé, professzorrá lett dr. Stephanides Éva, Hőnyi Edéné.[10]
Nyughelye a Fiumei Úti Sírkertben (11/1-1-30) a korábban elhunyt apósa, kozineki Diósy Sándor tábornok halálakor Lányi Dezső által alkotott, és 1923-ban felavatott domborművel díszített Diósy–Haan–Stephanides–Hőnyi családi sírban található.[11][12]
Működése
[szerkesztés]Zeneszerzőként a némafilmek korszakában műsorválogatásaiba saját szerzeményeit is beleszőtte:
- A hetedik mennyország (12 felv., Janet Gaynor, Charles Farrel, színpadi részt írta Kálmán Jenő, éneklik Hajdú Eta és Gáspár Endre, zenéjét írta Stephanides Károly ifjabb). [13]
- Magyar rapszódia. írta: Székely János. Rendezte: Hans Schwarz. (Fősz.: Lil Dagover, Dita Parlo, Willy Fritsch, Báthory Gizella és Heltai Andor.) Zenekari kísérettel ellátja ifj. Stephanides Károly vezénylete mellett a Palace zenekara.[14]
- Ferkó, a modern Casanova, némafilm, burleszk. (1929)
- Chicago (1929)[15]
- Féltékenység. (Hangos filmdráma 8 felvonásban, magyar beszéddel. Rendezte: Fejős Pál. Főszereplők: Conrad Veidt, Mary Philbin, Pártos Gusztáv. Szinkronizálta: Ifj. Stephanides Károly)[16]
- Biztosítsa magát. Édes! (Vígjáték 7 felvonásban. Írta: Elinor Glyn. Főszereplő: Clara Bow. Szinkronizálta: Ifj. Stephanides Károly)[16]
- Schönbrunni orgonák. Kulinyi Ernő és Kemény Egon hangjátéka. 1937. június 29-én este 8 órakor mutatta be a rádió. Rendezte Barsi Ödön és ifj. Stephanides Károly karmester vezényelte.[17]
- A pásztor király. Énekes, zenés pásztorjáték 3 részben. A Budapest I. rádió egyórás adása. Metastasio nyomán írta Csokonai Vitéz Mihály. Rádióelőadás céljára átdolgozta György László. Zenéjét szerzette Vincze Ottó. Vezényel ifj. Stephanides Károly. Rendező Gyarmathy Sándor.[18]
- Az Isten tenyerén (1939) című film zenéjét szerezte.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Petőfi Irodalmi Múzeum-névtér
- ↑ a b Hangosfilm (magyar nyelven)
- ↑ https://library.hungaricana.hu/hu/view/BFLV_bn_25_07_1999_3_2/?pg=66&layout=s
- ↑ Magyarság, 1926. szeptember 28. 219. szám
- ↑ Budapesti Hírlap, 1926. szeptember 30. 221. szám
- ↑ Budapest Terézvárosi házassági anyakönyv, 955. folyószám, 1929. július 7. - Utólagos bejegyzés szerint a házasság 1932 szeptemberében felbontatott. Familysearch.com
- ↑ Az Est, 1936. június 14. 135. szám
- ↑ Budapesti Közlöny, 1938. december 6. 274. szám, 9. o.
- ↑ Budapest, VI. kerületi anyakönyvi hivatal, Házasultak akv. 550/1939. május 21. bejegyzés. Familysearh.com
- ↑ Ifjabb Stephanides Károly gyászjelentése, OSZK — Pannon Digitális Egyesített Archívum
- ↑ Tóth Vilmos: A Kerepesi úti temető 1999-ben. A Kerepesi úti temető. II. Budapesti Negyed 25. (1999. ősz) 237. o.
- ↑ A sír 2020-as évek elejei felvételeit lásd Köztérkép weblap, Göröntsér Vera műlapja. kozterkep.hu
- ↑ Magyarország, 1927. november 18. 262. szám
- ↑ Magyar Hírlap, 1928. november 8. 253. szám
- ↑ Ujság, 1929. január 12. 10. szám
- ↑ a b Budapesti Hírlap, 1930. március 2. 51. szám
- ↑ Budapesti Hírlap, 1937. június 9. 128. szám
- ↑ Népszava, 1937. szeptember 4. 201. szám