Ugrás a tartalomhoz

Stellantis

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Stellantis
Típus
Jogelőd
Alapítva2021. január 16.
SzékhelyAmszterdam
Iparág
  • activities of head offices
  • autóipar
  • production system
Tulajdonos
  • Exor (0,00146)
  • Peugeot Invest (0,00071)
  • Bpifrance (0,00061)
Formanaamloze vennootschap
Termékek
Árbevétel189 544 000 000 € (2023)[1]
Alkalmazottak száma258 275 (2023. december 31.)[2]
Leányvállalatai
Tőzsde
A Stellantis weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Stellantis témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Stellantis N. V. amszterdami székhelyű járműipari konszern. 2021. január 16-án jött létre a PSA-Citroën csoport és a Fiat-Chrysler (FCA) csoport összeolvadásával. Alkalmazottainak száma 300 ezer körül mozog. Elnöke John Elkann. A Stellantis vezérigazgatója, Carlos Tavares bejelentette, hogy azonnali, 2024. december 1-jei hatállyal távozik a cég vezetéséből.[1]

A Stellantis létrejöttekor a világ negyedik legnagyobb járműipari vállalata lett a Toyota, a Volkswagen-csoport és a Renault–Nissan–Mitsubishi után.

A konszernhez számos neves autómárka tartozik.

Története

[szerkesztés]

Miután 2019-ben meghiúsultak a Renault-val való egyesülésről szóló tárgyalások, a Fiat Chrysler Automobiles új partnert keresett, amelyet a Groupe PSA-ban talált meg.[3] 2019. október 31-én jelentették be a két csoport egyesülését.[4]

Az EU Versenypolitikai Bizottsága 2020. június 17-én bejelentette, hogy vizsgálatot indít az összefonódás ügyében. Az engedélyt 2020 decemberében feltételekhez kötve megadták.[5]

2020. szeptember végén az FCA és a PSA egyenként öt tagot jelölt a leendő részvénytársaság tizenegy tagú felügyelőbizottságába; a 2019. decemberi fúziós megállapodás szerint a tizenegyedik tag Carlos Tavares, a PSA akkori vezérigazgatója lett volna.[6]2020. szeptemberben azonban úgy döntöttek, hogy a PSA hat, az FCA pedig öt felügyelőbizottsági helyet kap. Míg John Elkann, az FCA elnöke és az Agnelli-ház vezetője, valamint Carlos Tavares szilárdan jelölték, kilenc felügyelőbizottsági tagot a részvényesek jelöltek ki.[7] 2021. január 4-én az FCA és a PSA részvényesei külön-külön rendkívüli közgyűléseken több mint 99,8%-kal jóváhagyták az egyesülési megállapodás minden pontját. [8][9]2021. január 16-án[13][14] az FCA és a PSA részesedések egyesüléséhez szükséges utolsó jogi lépések hivatalosan is lezárultak.A Stellantis részvények első bevezetésére január 18-án került sor Milánóban és Párizsban, 2021. január 19-én pedig New Yorkban.[10]

A Stellantis 2021-ben bejelentette, hogy 2025-ig összesen 30 milliárd eurót fektet be a elektromos mobilitásba és szoftverekbe.[11]A csoport vezérigazgatója, Carlos Tavares tervei szerint e beruházások jövedelmezősége számításai szerint 30 százalékkal meg fogják előzni az iparági átlagot.Az egyesült FCA (Fiat-Chrysler) és PSA (Peugeot) csoport várhatóan évi ötmilliárd eurós együttműködést realizál, ami olcsóbbá teszi az elektromos autók technológiáját.A várható megtérülés előreláthatólag 2026-ra kétszámjegyű lesz.[12]

Az ukrajnai háború után, 2022. április közepén a Stellantis bejelentette, hogy ideiglenesen leállítja a gyártást Oroszországban. [13]A kalugai üzemben haszongépjárműveket gyártottak.

2022.május 3-án bejelentették, hogy a Stellantis felvásárolja a Share Now autómegosztó szolgáltatót a BMW-től és a Mercedes-Benz-től.[14][15]

2022 júniusában a Stellantis és a Samsung bejelentette, hogy közös vállalatot alapít Kokomóban található gyártóüzemmel, amely a Stellantis elektromosautó-modelleihez szükséges akkumulátormodulok gyártására szolgál.[16] Ezzel mintegy 1400 új munkahelyet létrehozva.

2022-ben közel 4000 új DS Automobiles autót helyeztek forgalomba Németországban, ami 91 százalékos növekedést jelentett. [17]

Bár Tavares vezérigazgató 2022-ben a kínai beruházástól tartott,[18] ennek ellenére a Stellantis 2023 októberében 1,6 milliárd dollárért megvásárolta a 2015-ben alapított kínai elektromos járműgyártó, a Leapmotor 21 százalékát. 2022-ben a Leapmotor 111 000 járművet adott el Kínában.[19] A két vállalat megalapította a Leapmotor International közös vállalatot, amelyben a Stellantis 51 százalékos részesedéssel rendelkezik[26][27]. [20]

 

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Márkái

[szerkesztés]

Márkaportfóliója 2022-ben

[szerkesztés]

Mivel az egyes márkanevek többnyire az egymástól független autógyárak köznapi elnevezései is, az alábbiakban megadjuk e cégek vezetőinek neveit is.

Ország A márkanév Alapítva Cégvezető
Olaszország Abarth 1949 Olivier François
Olaszország Alfa Romeo 1910 Jean-Philippe Imparato
Amerikai Egyesült Államok Chrysler 1925 Christine Feuell
Franciaország Citroën 1919 Vincent Cobée
Amerikai Egyesült Államok Dodge 1914 Timothy Kuniskis
Franciaország DS Automobiles 2014 Béatrice Foucher
Olaszország Fiat 1899 Olivier François
Olaszország Fiat Professional 2007
Amerikai Egyesült Államok Jeep 1943 Christian Meunier
Olaszország Lancia 1906 Luca Napolitano
Olaszország Maserati 1914 Davide Grasso
Amerikai Egyesült Államok Mopar 1937
Németország Opel 1862 Uwe Hochgeschurtz
Franciaország Peugeot 1810 Linda Jackson
Amerikai Egyesült Államok Ram 2010 Michael Koval
Egyesült Királyság Vauxhall 1857 Uwe Hochgeschurtz

2023-ban megszerezte a kínai Leapmotor 21%-át.[21]

A név eredete

[szerkesztés]

A Stellantis a latin „stello” igéből származik, aminek a jelentése kb. „csillagként ragyogok”.[22]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ 2024. február 15., https://www.stellantis.com/content/dam/stellantis-corporate/investors/financial-reports/Stellantis-NV-20231231-Annual-Report.pdf, 252, Portable Document Format
  2. ↑ Stellantis N.V. Annual Report for the year ended December 31, 2023, 2024. február 15.
  3. ↑ Die Bauernbefreiung und die Gutsherrlichkeit in Preußen. Von Conrad Bornhak. 1888–12–31. 278–289. o. ISBN 978-3-11-233866-7 Hozzáférés: 2024. december 12.  
  4. ↑ Peplow, Mark (2023. november 29.). „Google AI and robots join forces to build new materials”. Nature. DOI:10.1038/d41586-023-03745-5. ISSN 0028-0836. (Hozzáférés: 2024. december 12.) 
  5. ↑ Zur publizistischen Arbeit von Marx und Engels und ihren Mitkämpfern von Januar bis Dezember 1854. 1985–12–31. 629–654. o. ISBN 978-3-05-007609-6 Hozzáférés: 2024. december 12.  
  6. ↑ (2020. július 1.) „Neuer Termin der FeuerTrutz 2020 am 30. September und 1. Oktober”. Bautechnik 97 (7), 523–523. o. DOI:10.1002/bate.202070704. ISSN 0932-8351. (Hozzáférés: 2024. december 12.) 
  7. ↑ Greve, Matthew J., J. Riley (2015. január 1.). „Examination of the Effect of Concrete Crosstie Rail Seat Deterioration on Rail Seat Load Distribution”. Transportation Research Record: Journal of the Transportation Research Board 2476 (1), 1–7. o. DOI:10.3141/2476-01. ISSN 0361-1981. (Hozzáférés: 2024. december 12.) 
  8. ↑ Max Bärnreuther: 3. Kapitel: Der Schutz von Darlehensgebern bei der Ausgabe neuer Aktien. 2022. 221–296. o. Hozzáférés: 2024. december 12.  
  9. ↑ Dannecker, Martin (2021. június 1.). „Herbert Gschwind (28. Januar 1952 – 2. Januar 2021)”. Zeitschrift für Sexualforschung 34 (02), 113–114. o. DOI:10.1055/a-1477-7016. ISSN 0932-8114. (Hozzáférés: 2024. december 12.) 
  10. ↑ Uwe Wittstock: Die Hölle regiert * Montag, 30. Januar. 2021. 30–54. o. Hozzáférés: 2024. december 12.  
  11. ↑ Hübner, Marco (2022. december 21.). „„Für den Handel entstehen Hunderte Milliarden Dollar an Umsatz“”. Lebensmittel Zeitung 74 (15), 40–40. o. DOI:10.51202/0947-7527-2022-15-040. ISSN 0947-7527. (Hozzáférés: 2024. december 12.) 
  12. ↑ Raja, Nisan Pranavah; Bibin: DeepVasNet: Retinal Vasculature and FAZ Segmentation in OCTA with EfficientNet-Enhanced U-Net. doi.org, 2024. február 20. (Hozzáférés: 2024. december 12.)
  13. ↑ (2021. december 21.) „Thurn stellt die Produktion ein”. Lebensmittel Zeitung 73 (38), 1–1. o. DOI:10.51202/0947-7527-2021-38-001-5. ISSN 0947-7527. (Hozzáférés: 2024. december 12.) 
  14. ↑ Neumann, Marc (2022. december 6.). „Protokoll der Jahresversammlung der Schweizerischen Entomologischen Gesellschaft vom 20. und 21. Mai 2022 am Museo cantonale di storia naturale Lugano”. Alpine Entomology 6, 155–158. o. DOI:10.3897/alpento.6.97379. ISSN 2535-0889. (Hozzáférés: 2024. december 12.) 
  15. ↑ Eichacker, Maximilian, Andreas (2022. december 21.). „Digitalisierung der Lehre am Beispiel von Recht und Verwaltung”. Jusletter-IT (31-Mai-2022). DOI:10.38023/aba9ff69-e200-487a-873b-c96e2a492335. ISSN 1664-848X. (Hozzáférés: 2024. december 12.) 
  16. ↑ Gajo, Marianne (2019. május 1.). „Powernext und Kpler gründen Joint Venture”. Die Aktiengesellschaft 64 (10), r152–r152. o. DOI:10.9785/ag-2019-641007. ISSN 2366-097X. (Hozzáférés: 2024. december 12.) 
  17. ↑ Schröter, Christian: Nachrichten und Werbung für den Kreis Gütersloh – Gütsel Online (német nyelven). Gütsel. (Hozzáférés: 2024. december 12.)
  18. ↑ Friedrich Engels’ Trinkspruch auf einem demokratischen Bankett in Köln am 26. Februar 1849. Bericht. 2021–12–31. 549–551. o. Hozzáférés: 2024. december 12.  
  19. ↑ Friedrich Engels’ Trinkspruch auf einem demokratischen Bankett in Köln am 26. Februar 1849. Bericht. 2021–12–31. 549–551. o. Hozzáférés: 2024. december 12.  
  20. ↑ Friedrich Engels’ Trinkspruch auf einem demokratischen Bankett in Köln am 26. Februar 1849. Bericht. 2021–12–31. 549–551. o. Hozzáférés: 2024. december 12.  
  21. ↑ Lengyelországban gyártják Európa legolcsóbb villanyautóját – Telex.hu, 2024. június 18.
  22. ↑ A hétvégénlétrejött a világ negyedik legnagyobb járműipari vállalata – Alapjárat.hu, 2021. január 18.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Stellantis&oldid=27682090”